Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások 4. elnevezéssel tudományos konferenciát szervezett június 16-18. között a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv és Irodalomtudományi Tanszéki Csoportja a budapesti Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet szakmai támogatásával. A háromnapos konferencia során megannyi előadás hangzott el, felvillantva művészsorsokat, írói csoportosulások tevékenységeit, kapcsolati hálókat, írók, költők, irodalmárok érdekes életútját.
Jó csapat gyűlt össze erre a háromnapos konferenciára is. Akárcsak az előző találkozók esetében, ezúttal is színvonalas értekezések, figyelemreméltó hozzászólások, jó hangulatú beszélgetések hangzottak el. Az Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások konferenciasorozat elindítói, titkárai, főszervezői a PKE jelenlegi és egykori, társult oktatói: Boka László egyetemi docens, irodalomtörténész, az Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa és Biró Annamária, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa.
Bár még fiatal a konferencia, minden bizonnyal eljön az ideje annak is, amikor a 18. születésnapját ünnepelhetjük meg – mondta Major Enikő, a PKE rektorhelyettese a nyitóünnepségen, amelyet az univerzitás új épületének nagytermében tartottak meg. Boka László főszervezőként kifejtette: mintegy másfél év pandémia után nagy-nagy öröm, hogy ezen a konferencián fizikai valóságban lehetnek jelen a résztvevők, nem csupán online módon, a virtuális térben. (Az eredeti elképzelés az lett volna, hogy 2020 őszén szervezik meg a konferencia negyedik kiadását, csak, ugye, közbejött a világjárvány.) A 2013-ban útjára indított rendezvénysorozat sikerét mutatják a korábbi konferenciákon elhangzott előadások szerkesztett szövegeit tartalmazó kötetek, valamint a kiadványok fogadtatása, az ezekkel kapcsolatos jó recenziók és kritikák. Az idei konferencia anyagai is könyvbe kerülnek majd. Boka László arról is szólt: minden alkalommal hangsúlyt helyeznek az interdiszciplinaritásra is, hiszen az irodalomtörténészek mellett nyelvészek, szociológusok, történészek stb. tartanak előadásokat. Hozzáfűzte: örvendetes, hogy az idei konferencia két felkért plenáris előadója Ablonczy Balázs történész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet főmunkatársa, az MTA Lendület Trianon 100 kutatócsoport vezetője, illetve Schein Gábor író, költő, irodalomtörténész, az ELTE habilitált docense. Ezután Biró Annamária vette át a szót, aki ugyancsak méltatta a fizikai jelenlét fontosságát, hiszen túlságosan hozzászoktunk az online térhez. Még két hete is szkeptikusak voltak, ám Boka László hitt benne, hogy sikerülni fog. Ezt követően Tverdota György mutatta be röviden a konferenciasorozat legutóbbi kötetét.
A konferencia első előadását Schein Gábor tartotta meg Az irodalmi tér átalakulása az 1990-es évek Magyarországán címmel. Beszélt a digitalitás és a világháló megjelenéséről, mindennek hatásairól az irodalomra, kultúrára. Sok minden megváltozott, ugyanakkor sok dolog változatlan maradt, például bizonyos igazásgtalanságok. Beszélt a kultúráról mint térről, az irodalmi mezők működéséről, autonómiájáról, a kiadók, a könyvpiac szerveződéséről, alakulásáról. Szólt az irodalmi és a politikai tér viszonyrendszerének átalakulásáról, ami jelentősen befolyásolta a metapolitikai megszólalásmódok szerkezetét is. Az előadásban kitért a szimbolikus tőke jelentőségére és rongálódására, a jelentős külföldi sikerek visszahatására. Értekezésének második részében kitért a mára elfeledett Határ folyóirat (ami egyetemi folyóiratból lett országos lappá) szerepére, helyzetére.
Az első nap belvárosi sétával zárult. A vendégeket Boka László és Lakatos Attila történész kalauzolta a városközpontban, a végállomás pedig az Ady Endre Emlékmúzeum volt.
A második napon délelőtt ugyancsak a PKE-n tartották meg az értekezéseket. A délelőtti programot Ablonczy Balázs A székely network. A SzEFHE és az Erdély-kultusz magyarországi hálózata 1920–1970 című előadása nyitotta. Képzeletben sokfelé barangolhattunk. Például János Szabolcs jóvoltából utazó német értelmiségiekkel lehetett kószálni a 18-19. századi Erdélyben. Szajbély Mihály egyebek között a Magyar Könyvkiadók Egyletének 1878-as életre hívásáról beszélt. Széchenyi Ágnes mesélt Biró Lajos újságíró, író, filmíró útjáról Bécstől Nagyváradon át Hollywoodig és a londoni végállomásig. Lakatos Attila ismertette Tóth-Szabó Pál premontrei kanonok, történész pályáját.
Délután átvonult a társaság a barokk palotához. A további előadások a római katolikus püspöki palota impozáns, bár kissé furcsa akusztikájú (nem mindenütt hallatszott egyformán jól a beszéd a visszhangzás miatt) dísztermében hangzottak el. Major Ágnes „Ó művész mennyit kell vesződnöd”: Babits karrierfordulata és a költői munkafolyamat változása címmel tartott előadást. Szénási Zoltán Versek egy szerelem kapcsolati hálójában: Csinszka és Babits, 1919–1920 című előadásában többek között arra a kérdésre kereste a választ, hogy a kapcsolat sajátos jellegéből fakadóan Babits Csinszka-verseinek milyen retorikai és poétikai jellemzői vannak.
Albu-Balogh Andrea előadásának témája a szövegvariánsok vizsgálata Karácsony Benő erdélyi író életművében volt. A vizsgálatot az indokolta, hogy a regényként könyv alakban megjelent művek egy-egy részlete bizonyos változtatásokkal megjelent a korabeli folyóiratokban, valamint novelláinak egy része is többféle variánsban maradt fenn. Vallasek Júlia Az elmaradt SWOT-analízis és következményei. (Értelmiségi karrierlehetőségek a két világháború közötti regényekben) címmel tartott értekezést. Kutatásában olyan, két világháború között íródott regényeket vizsgál, amelyekben az 1920 után megváltozott helyzetben való értelmiségi karrierek, pályaalakító döntések vagy tágabban a művészlét lehetőségei kerülnek a cselekmény fókuszába. Váradi előadásában két művel foglalkozott: Berde Mária Szentségvivők és Ignácz Rózsa Rézpénz című regényével.
Szó volt még felvidéki akadémikusok karrierútjáról, valamint a vajdasági magyar irodalom kezdetdiskurzusairól. Az előadások után a résztvevők megtekintették az egyházművészeti múzeumot Lakatos Attila történész irányításával, aki megintcsak számos érdekességet mesélt a jelenlévőknek. A múzeumi szemle után a bazilikába látogatott el a kis csapat a körséta során. Akinek szerencséje volt, este találkozhatott a püspöki palota cicájával is.
A harmadik napon is sok érdekes előadás hangzott el. Hogy csak néhányat említsünk erről a napról is: Tverdota György A tulok. Az értelmiség mozgástere a munkásmozgalmi szubkultúrában címmel tartott előadást. Balázs Imre József a Cobra nemzetközi művészcsoport (1948–1951) magyar kultúrában lévő relevanciájáról beszélt, Káli Anita a szegénységábrázolás tendenciájáról a kortárs irodalomban Barnás Ferenc regényeinek tekintetében. Keszeg Anna a kelet-európai kortárs sorozatgyártás karriermintázatairól szólt, Biró Annamária pedig kortárs történelmi regények értelmiségképéről.
A háromnapos találkozó a rangos előadások, szakmai kapcsolatok kiépítése, erősítése mellett tovább hangsúlyozza a PKE magyar tanszéki csoportjának helyét egy képletes magyar tudományos térképen.
