MEGOSZTOM

Cselényi Béla versei

Álom Reményik-fotelben


Ülök meztelenül a tenger felé fordított Reményik-
fotelben, azaz abban a karosszékben, amely a 
Reményik Sándoré volt. A tengerben, a parthoz közel, 
meztelen emberek száguldanak balról jobbra.

                                                                Budapest, 2021. IX. 4.



nyárvégi számvetés

szusszan a bőröm
kánikula oszlik majd
vége a nyárnak

elmaradoznak
rendre az izzó pőre
létbenyomások

sárga levélként
szállingóznak a percek
telnek az évek

                                                                Budapest, 2021. VIII. 29.



hűsítő sistergés

felsistereg a zápor
elszürkül az ég
most kéne megérkezni
valami sóaromájú
meghitt kikötőbe
ahol az esőnap
lehűti az utazási lázat

                                                                Budapest, 2021. VIII. 5.



fosztóképző

hangodban a ruhátlanság
súlypontod a ruhátlanság
meghittséged ruhátlanság
mezítlábad ruhátlanság

                                                                Budapest, 2021. VII. 22.



anyám alszik

otthon sosincs akkora csend
mint anyámnál ha alszik ő
az én csendem benépesül
apróbb készülékek állapotaival
csendem többnyire nyomasztó
és bekapcsolok ezt-azt
sorozatfilmet a telefonomon
kormánypárti táskarádiót
ellenzéki zsebrádiót
mindig inog a függőón
óvatosan hozzáérek
lefékezem de újra beindul
anyámnál viszont csend van amíg alszik
amíg nem kérdi meg hogy testvére vagyok-e
amíg meg nem kérdi
hogy' hívták a férjét
poklot látok
a bölcs öregség elkerülte őt
serdülő dühvel kéri a választ
minden lehetetlen kérdésére
de most alszik
most csend van
csak én vagyok vörös-fekete
patás szarvas farkas
görög-latin-zsidó-keresztény
ördög a lávatengerében

                                                               Budapest, 2021. VII. 9.
Cselényi Béla