Közel 70 pontban módosítaná a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) az új közoktatási törvény parlamenti elfogadtatás előtt álló tervezetét. A szervezet szakmai alelnöke, Ferencz-Salamon Alpár szerint a jogszabály a jelenleginél sokkal közelebb áll a pedagógustársadalom elvárásaihoz, de csak akkor jelentené a rendszer reformját, ha elegendő forrást rendelnek hozzá.
Lejárni látszik a hatályban lévő, tizenkét év alatt 112-szer is módosított tanügyi törvény szavatossága, helyét jövőre két különálló jogszabály, a közoktatási és a felsőoktatási törvény veszi át. Mindkettő tervezetét a tanügyi tárca dolgozta ki, augusztusban a közvitájuk is lejárt, és még az őszi ülésszakban a parlament elé kerülnek. Az eredeti változathoz képest vélhetően módosított formában, mert Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter szerint a közvita során beérkezett több mint kétezer javaslat közül több is bekerül majd a kormányszintű jóváhagyásuk előtt a jogszabályokba. A véglegesítésük nyilván a parlament feladata lesz.
A tervezetek közvitára bocsátása után Sorin Cîmpeanu azt mondta, az új törvények nem csak kozmetikázzák, hanem alapjaiban megreformálják az oktatási rendszert, de már a jövő év elején hatályba kell lépniük ahhoz, hogy a 2023-24-es tanévben alkalmazhatóak legyenek. Idő kell ugyanis a gyakorlatba ültetésükhöz szükséges számtalan kormányhatározat és miniszteri rendelet elfogadásához.
A közoktatási törvény fontosabb újdonságai
A közoktatási törvény újdonságai közül a tárcavezető többek között azt emelte ki, hogy 2027-től az érettségi egy mindenki számára közös, az általános tájékozottságot és műveltséget felmérő írásbeli vizsga lesz több tantárgyból; a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok ugyanúgy anyanyelvből is írásbeliznek, ahogy eddig; az érettségi része lesz emellett két idegennyelv vizsga, illetve egy digitális kompetenciákat felmérő vizsga is. További újdonság, hogy a művészeti tárgyakból és testnevelésből – valamint más tantárgyakból, amelyeket miniszteri rendelettel szabályoznak majd – nem osztályzatokat kapnak a diákok, hanem „átmenő” vagy „elégtelen” minősítést.
A diákoknak személyes portfóliójuk lesz, amelyet az elemi osztályokban a tanító, majd a szaktanárok évente kitöltenek. Ebből kiderül, hogy a gyermek egy-egy tantárgyból hogyan fejlődik, milyen beállítottságú, így a dokumentumot a nyolcadik osztályban esedékes pályaorientáció során is figyelembe veszik. Változás, hogy 2024-től a főgimnáziumok a helyek 90 százalékára felvételi vizsgát hirdethetnek, és az 5-8. osztály tanulmányi átlagát nem fogják figyelembe venni a középiskolai helyek elosztásánál.
Ha pedig a parlament is megszavazza, az iskolák nagyobb önállóságot kapnak a tanrendnek a diákok egyéni érdeklődéséhez igazításában, egy év alatt befejezhetnek két tanévet a kivételes tehetségű diákok, míg a jelenleg hároméves szakiskolai képzést a szakközépiskolai képzésbe integrálják. Ami nem változik: az eddigi kisebbségi oktatási jogok megmaradnak a jelenleg hatályos törvényben előírt formában, a pozitív diszkrimináció elvét a közoktatási törvény tervezete is előírja.
Sok múlik az alkalmazási módszertanon
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közel hetven módosító, illetve kiegészítő javaslatból álló csomagot küldött el a minisztériumnak a közoktatási törvény közvitája során, és indítványaikat eljuttatták az RMDSZ-hez is. A szervezet szakmai alelnöke, Ferencz-Salamon Alpár az Újváradnak elmondta, álláspontjukat az erdélyi magyar közoktatási szakemberek (mintegy háromszáz iskolaigazgató, tanfelügyelő, pedagógusképző, tankönyvíró) körében végzett felmérésükre alapozták. Ebből kiderült, hogy az erdélyi magyar pedagógustársadalom jelentős hányada szerint a jelenlegi törvény megérett a változásra. Olyan új jogszabályt szeretnének, amely az interdiszciplinaritást, az életszerű oktatást, a kompetenciafejlesztést helyezi előtérbe, a tananyag pedig az életben való boldogulást szolgálja hosszú távon. Szerintük módosulásra szorulnak a kerettantervek, a heti óraszámok, az újszerű tananyaghoz kell igazítani a tankönyveket, és nem utolsó sorban úgy kell változtatni a pedagógusok jogállásán, hogy vonzóbb legyen a tanári pálya a fiatalok számára – részletezte Ferencz-Salamon Alpár.
„Az új törvény tervezete sokkal közelebb áll ezekhez az elvárásokhoz a jelenlegi jogszabálynál. Azonban nagyon sok múlik majd az alkalmazásának a módszertanán. Emellett megfelelő humán erőforrásra és költségvetési forrásra is szükség van. A modernizáció nem tud megvalósulni, ha nem rendeljük hozzá a megfelelő pénzügyi erőforrásokat. Ha a román állam továbbra is csak a GDP 3 százalékát fordítja oktatásra a beígért 6 százalék helyett, nem hinnénk, hogy az új törvényt hatékonyan alkalmazni lehet” – értékelte az RMPSZ szakmai alelnöke.
Ezek az RMPSZ általános javaslatai
Ferencz-Salamon Alpár tájékoztatása szerint a magyar pedagógusszövetség javaslatcsomagja általános és kisebbségspecifikus módosító indítványokból is áll. Előbbiek között említette azt a kiegészítő javaslatukat, hogy a közoktatási törvénynek bármilyen módosítása csakis a következő tanévtől léphessen hatályba. „Ez a korlátozás nem szerepel a tervezetben. A menet közben hozott változások mindig károsok a közoktatásra” – magyarázta. Az RMPSZ indítványozta azt is, hogy semmilyen másodlagos törvénykezés (például miniszteri rendelet) ne írhassa felül a közoktatási törvényben felsorolt értékeket és elveket. A jelenleg hatályban lévő törvény esetében ugyanis ez gyakran megtörtént.
Az RMPSZ csomagjának része a differenciált érettségi bevezetése. Szerintük eltérő vizsgát kellene tartani az elméleti líceumokban, a tehetséggondozó szakirányú tanintézetekben, illetve a szakközépiskolákban. Továbbá azt javasolták, hogy az érettségin csak egy idegen nyelvből legyen kötelező a vizsga, a második nyelv legyen fakultatív. Azt pedig diszkriminatívnak tartják, hogy csak a főgimnáziumok hirdethetnek felvételit a kilencedik osztályba, hiszen a főgimnáziumokon kívül is léteznek olyan elméleti líceumok, ahol 80 százalék fölötti a sikeres érettségizők aránya. Szerintük a felvételi lehetőségét valamennyi középiskolának biztosítani kellene. Az javasolták, hogy a helyek 50 százalékára lehessen a felvételit hirdetni. „Ha a meghirdetett helyek egy részét nem töltik be, azok elfoglalása természetesen számítógépes elosztással történik meg, ahogy eddig” – részletezte Ferencz-Salamon Alpár.
Az RMPSZ szerint hiányossága a közoktatási törvény tervezetének, hogy a pályaorientációjáról mindössze egy mondatban rendelkezik. Annyit ír elő, hogy a nyolcadik osztály végén az osztályfőnök és a nevelési tanácsadó középiskolát ajánl valamennyi diáknak. A jogszabály nem részletezi a pályaválasztás folyamatát, intézményrendszerét. „Mi úgy gondoljuk, hogy a pályaorientációt már ötödik osztálytól el kellene kezdeni. Így az osztályfőnök és a nevelési tanácsadó érdemben ki tudja állítani a pályaválasztási ajánlást. A törvénykiegészítő javaslatunkban ezt a folyamatot megpróbáltuk részletezni” – mondta el Ferencz-Salamon Alpár.
A pedagógusszövetség szakembere úgy véli, hogy a közoktatási törvény tervezetében bevezetett egyéni portfóliónak része kell hogy legyen a pályaorientációs ajánlás is. Szerintük a portfóliónak akkor lesz haszna, ha a tartalmuk valamilyen formában értékesül a továbbtanulás terén. „Tehát nemcsak egy dokumentumgyűjteménnyé válnak, amelyet alakítani kell a 12. osztály végéig, hanem olyan releváns adatokat is tartalmaznak, amelyek egyrészt a nyolcadikos diákot, illetve a tizenkettedikes diákot is támogatják a továbbtanulásban. A javaslatunk szerint, ha az orientáció során egy diákot alkalmasnak találnak egy adott szakterületen történő továbbtanulásban, ezt a felvételi eljárás részeként is figyelembe kellene venni” – tájékoztatott az RMPSZ szakmai alelnöke.
Megemlítette azt a javaslatukat is, hogy az új közoktatási törvényben határozzanak meg külön fejkvótát a továbbképzésre valamennyi tanintézmény számára. A tervezet ugyanis megőrzi a jelenlegi rendszert, amelyben a különböző javak és szolgáltatások beszerzésére szánt támogatásnak része a továbbképzésre fordítható összeg. Emiatt a legtöbb tanintézet a működésére költi azokat a pénzeket is, amelyeket továbbképzésre kellene fordítania. „Ez azért van így, mert valóban nagyok az iskolák fenntartási költségei. De mi úgy gondoljuk, hogy a pedagógustovábbképzés az oktatási reform fontos komponense. Ezért az államnak külön kellene választania ezt a komponenst a működési költségek biztosításától” – érvelt Hargita megye volt főtanfelügyelője.
Kisebbségeket érintő javaslatok
A pedagógusszövetség kisebbségspecifikus, illetve a kisebbségeket érintő javaslatai közül elsőként azt említette, hogy a tananyagnak és a kerettanterveknek kötelezően lehetőséget kell biztosítaniuk a román nyelvnek mint második nyelvnek az oktatására. Emellett az államnak kötelező módon meg kell teremtenie annak a feltételeit, hogy a kisebbségekhez tartozó tanulók el tudják sajátítani az ország hivatalos nyelvét. „A tervezetben szereplő előírásnál jóval konkrétabb megfogalmazást javasoltunk ezen a területen” – magyarázta Ferencz-Salamon Alpár.
A tervezet szerint 10 fő lehet a minimális diáklétszám egy osztályban, és csak a szaktárca engedélyével működhet ennél kisebb óvodai vagy iskolai csoport. Az RMPSZ azt javasolta, hogy a minimális létszám 8 fő legyen. A tervezet ugyanakkor 40 főben szabja meg az iskolák különböző oktatási helyszíneként működő vidéki tanintézetek minimális diáklétszámát. A pedagógusszövetség 10 fős minimális diáklétszámot javasolt, mert a 40-es létszám alkalmazása esetén a kis falvakban, falurészekben működő óvodák és iskolák megszűnnének.
Ferencz-Salamon Alpár kérdésünkre elmondta, folyamatosan tartják a kapcsolatot az RMDSZ szakpolitikusaival, akik az eddigi tapasztalataik szerint figyelembe fogják majd venni a javaslataikat a közoktatási törvény tervezetének parlamenti vitája során. Hozzátette, azt sem tartja kizártnak, hogy az idő szorítása miatt a koalíció végül a parlamenti vitát lespórolva, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással fogadtatja majd el a jogszabályt.
Fotó: Nőileg