Idén nyolc helyett csúszott vissza Románia a Riporterek határok nélkül nemzetközi sajtószabadság-indexe alapján összeállított világranglistán. A jelenség összefügg azzal, hogy az elmúlt három évben a hatalmon lévő pártok irdatlan mennyiségű közpénzt, összesen mintegy 55 millió eurót csorgattak be hirdetések formájában a nem állami médiába. A burkolt támogatással megvásárolták a legnagyobb lapok és hírtelevíziók jóindulatát, „véleménypiaci erőfölényhez” jutva.
A rendszerváltás utáni Romániában (is) hagyománya van annak, hogy a kormánypártok állami hirdetésekkel tömik ki a barátinak tekintett sajtót ellenzéki lapok kárára. De a 2020-as választási évben az akkor kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) szintet lépett: a teljes média jóindulatát próbálta közpénzekből megvásárolni. Legalábbis sokan így értelmezik, hogy Ludovic Orban miniszterelnök kabinetje egy sürgősségi rendelettel 200 millió lejt (mai árfolyamon 40 millió eurót) irányzott elő a koronavírus-járványról tájékoztató állami hirdetésekre. A kormányfő többek között azzal indokolta az intézkedést, hogy a pandémia a sajtót is nehézségek elé állította, és a gazdaság különböző ágazataihoz – például a vendéglátóiparhoz – hasonlóan támogatásra szorul.
A tájékoztató kampány májustól decemberig tartó időszaka voltaképp egybeesett a választási kampánnyal. Az állami támogatást nézettségi és olvasottsági adatok alapján osztották, és főként a központi sajtó – elsősorban a hírtelevíziók – voltak a kedvezményezettjei. Néhány kisebb hírportál és oknyomozó portál (G4Media.ro, Newsweek.ro, Recorder.ro, Rise Project, RFI Románia, Republica) tüntetően nem kért ezekből a pénzekből. Arra hivatkoztak, hogy nem akarnak elfogadni tájékoztatási kampánynak álcázott állami támogatást választási évben.
Keret. A járvány első évében, 2020-ban történt még egy politikai kísérlet a sajtó „lekenyerezésére”. Februárban a képviselőház döntő házként törvénymódosítást fogadott el az újságírók adómentességéről. Az intézkedés élénk vitát váltott ki sajtós körökben is. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete például csak részben értett egyet a törvénymódosítással, és csak az igen alacsony jövedelmű újságírókra alkalmazta volna. Tény, hogy az államfő nem hirdette ki a jogszabályt, hanem visszaküldte a parlamentnek felülvizsgálatra. A szenátus végül még abban az évben júniusban, a képviselőház pedig idén februárban elutasította az újságírók adómentesítését előíró tervezetet.
A 2020-ra előirányzott 200 millió lejből végül 140 millió lejt pályáztak meg a sajtóintézmények, és az összegből 88 millió lejhez még abban az évben hozzá is fértek. Az már csak a 2020-as pénzügyi mérlegük közzététele után, 2021-ben derült ki, hogy olyan trösztök fölözték le az állami támogatásokat, amelyeknek a járvány évében is nagyon jól ment az üzlet. A legnagyobb összeget, közel 15 millió lejt a két televíziót és egy országos kereskedelmi rádiót magába foglaló Antena médiaholding kapta, amelynek a profitja a 2019-es 103 millió lejről 168 millió lejre nőtt 2020-ban. Nem ment rosszul a nyereségét 2020-ban 36 millió lejről 68 millió lejre szinte megduplázó Dogan Media International nevű trösztnek sem, ennek ellenére tévécsatornája, a Kanal D 7,5 millió lejes állami támogatást kapott. Ezek az adatok az ellenzéki sajtó szerint azt bizonyítják, hogy a 2020-ban kormányzó PNL nem a nehéz helyzetben lépő médiaintézményeken akart segíteni, hanem a választási győzelmét akarta bebiztosítani.
A liberálisok ugyan nem nyerték meg a választásokat, de az RMDSZ-szel és a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel (USR) koalícióban hatalmon maradtak. A 2020-ra állami hirdetésekre előirányzott 200 millió lejből fennmaradó 52 millió lejt végül a Cîțu-kormány fizette ki 2021 első felében. Előző év végén Ludovic Orban ígéretet tett arra, hogy megmaradó 60 millió lejből – amit még meg is toldottak volna – a koronavírus elleni oltáskampányt népszerűsítő hirdetésekre költik. Ez a szándék azonban az időközben kormányra kerülő és az egészségügyi minisztériumot is irányító USR ellenállásán megbukott.
Pártpénzek a sajtónak. A sajtó elesett ugyan az oltáskampányt népszerűsítő állami hirdetésektől, de idén ősszel kiderült, hogy több hírportál és a legnézettebb hírtelevíziók kerülő utakon jelentős összegű közpénzhez jutottak az elmúlt években. Mégpedig úgy, hogy a politikai pártok felületeket vásároltak és vásárolnak a mai napig is tőlük propagandaanyagok számára. Mivel választási kampányon kívüli időszakban nem vásárolhatnak műsoridőt, a hírtelevíziókkal a honlapjukon megjelenő anyagokra kötnek szerződéseket. Ezeket a parlamenti pártoknak járó, összesen mintegy 50 millió euró éves költségvetési támogatásukból fizetik ki. A legnagyobb állami támogatást a jelenleg kormányon lévő PNL és a Szociáldemokrata Párt (PSD) kapja, és ez a két alakulat költi a legtöbb pénzt propagandára.
Minderre a Szabad Európa Rádió szeptemberben megjelent ankétja derített fényt. E szerint az Antena3, a Digi24, România TV, a B1TV és a Realitatea Plus televíziót, valamint a Hotnews, a Newsweek és a Știri pe surse hírportált rendszeresen közpénzekhez juttatta a PSD és a PNL. Ez önmagában még törvényes lenne, csakhogy a Szabad Európa Rádió szerint az említett hírtelevíziók és hírportálok nem reklámként tüntetik fel a közölt propagandaanyagokat. Az olvasók átverése mellett a jelenségnek van még egy – a sajtószabadságra káros – mellékhatása: a pártokkal szerződésben álló médiaintézmények tetten érhető módon öncenzúrát gyakorolnak. Vagyis kerülik a PNL vagy a PSD számára kedvezőtlen témákat, mint amilyen Nicolae Ciucă miniszterelnök plágiumügye. A televíziók ráadásul informálisan azt is vállalják, hogy a vitaműsoraik, híradóik állandó meghívottjai legyenek az illető pártok politikusai.
A Szabad Európa Rádió a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény alapján megkérdezte a parlamenti alakulatokat, hogy mennyit költöttek propagandára tavaly és 2022 első hét hónapjában. Csak a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) válaszolt a jogszabályban előírt harminc napos határidőn belül. Marcel Ciolacu PSD-elnök többször is kijelentette, hogy egy titoktartási záradék miatt a szerződések tartalmáról nem tájékoztathatja a sajtót. Ezért a PSD nem válaszolt a kérdésekre, így a Szabad Európa Rádió informális úton jutott hozzá a kért információkhoz, de perelni fog az adatokért. Ha késve is, de a PNL válaszolt az adatigénylésre, míg a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) azt közölte, hogy egyetlen lejt sem költött a parlamentbe kerülése óta médiafelületekre.
Az így összegyűjtött információk szerint 2021-ben a PSD 40 millió lejt (8 millió euró), a PNL 19 millió lejt (3,8 millió euró), az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) pedig 1 millió lejt (200 000 euró) fordított erre a célra. Az idei év első hét hónapjában a PSD 31 millió lejt (6,25 millió euró), a PNL 21 millió lejt (4,25 millió euró), az USR pedig 2 millió lejt (0,4 millió euró) fordított pártpropagandára.
Kiderült az is, hogy a szerződéseket nem mindig közvetlenül a PSD és a PNL vezetése köti meg a televízióval vagy hírportállal, hanem egy reklámügynökség közvetítésével, és a Marcel Ciolacu által említett titoktartási záradék beiktatását maguk a pártok kérik. A liberálisok azt is elárulták, hogy melyek azok a reklámügynökségek, amelyekkel a párt dolgozik, és amelyeknek a legfontosabb feladatuk az, hogy felületet vásároljanak a PNL-nek a különböző portáloknál. Dan Vîlceanu volt pártfőtitkár arról is nyilatkozott, hogy milyen médiaorgánumokkal volt közvetlen kapcsolata a liberálisoknak, és hol használtak közvetítőt.
Az RMDSZ nem szorul médiafelületek megvásárlására
A Szabad Európa Rádió nem küldött hasonló adatigénylést az RMDSZ-nek. Ezt azzal indokolta, hogy a romániai magyarok érdekvédelmi szervezete nem pártként, hanem kisebbségi szervezetként kap állami támogatást. Tény, hogy az RMDSZ legfeljebb kampányidőszakban szorul rá médiafelületek vásárlására, mert a Progress Alapítvány révén gyakorlatilag a tulajdonosa az egyik legolvasottabb erdélyi magyar hírportálnak, a Maszol.ro-nak, és jelentős összeggel támogatja az Erdélyi Magyar Televíziót is. A portálnak az RMDSZ éves költségvetésében elkülönített kerete van, az ETV-t működtető Janovics Jenő Alapítvány pedig a Communitas Alapítványtól kapja a pénzt. Szintén a Communitastól kap évente kisebb összegű támogatásokat az erdélyi magyar lapok – köztük a kulturális folyóiratok – többsége is. Ezek szétosztásáról az alapítvány sajtókuratóriuma dönt.
Az RMDSZ rég nem frissítette a költségvetési beszámolóját. Így egyelőre csak az ismert, hogy a Maszol.ro kiadója, a Progress Alapítvány 2019-ben több mint egymillió lejt kapott. Ez az összeg az RMDSZ akkori éves költségvetésének a mintegy 3,5 százalékát jelentette. A Communitas Alapítvány honlapján jóval frissebb információk is elérhetők. Ezek szerint az ETV-t működtető Janovics Jenő Alapítvány tavaly összesen több mint 4 millió lejt kapott az RMDSZ-nek járó állami támogatásból.
