Új alapokra kell helyezni a szociális ellátórendszert
Előkészítetlen volt a romániai szociális szolgáltatások uniós előírás szerinti átszervezése, alulfinanszírozott a rendszer és a személyzethiány miatt nem hatékony az intézmények ellenőrzése. Szakembert és RMDSZ-es szakpolitikust egyaránt kérdeztünk a romániai idősotthonokban idén nyáron feltárt súlyos rendellenességek okairól.
Két miniszternek, számos kormányzati tisztségviselőnek és hivatalvezetőnek kellett távoznia hivatalából júliusban, miután kiderült, hogy súlyos visszaélések történtek a hazai felnőtt fogyatékkal élőket és időseket gondozó bentlakásos otthonokban. A kormány azt ígérte, hogy az őszi parlamenti ülésszakban teljesen új alapokra helyezi a hazai szociális ellátórendszert.
Mi történt?
A botrány július robban ki, amikor egy rendőrségi akció során több mint száz idős bentlakót mentettek ki három voluntari (Ilfov megye) idősotthonból, ahol bántalmazásnak, éheztetésnek voltak kitéve és ingyenmunkára kényszerítették őket. A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) által elrendelt házkutatás nyomán a rendőrség közölte, az embertelen körülmények között tartott idősek közül 56-ot kórházba szállítottak. A vádhatóság több személyt előállított, a voluntari idősotthonok tulajdonosa pedig előzetes letartóztatásba került
A sajtó közben több olyan, alapítványok, magánvállalkozások által működtetett bentlakásos szociális intézményről közölt beszámolót, amelyek hasznot húztak az önellátásra képtelen, hozzátartozók nélkül maradt idős emberek nyomorából. Elkábították, éheztették, az alapvető egészségügyi ellátástól is megfosztották őket, és nemcsak nyugdíjukat, a gondozásukért járó állami támogatást, hanem lakásukat is megpróbálták elvenni. A média szerint Marius Budăi akkori munkaügyi miniszternek több feljelentést is küldött a voluntari idősotthonokban uralkodó állapotokról egy jogsegélyezéssel foglalkozó civil szervezet, a Jogi Forrásközpont, de a tárcavezető a vizsgálatok elrendelése helyett egyoldalúan felmondta az együttműködési megállapodást az egyesülettel, amely így nem juthatott be többé a szociális intézményekbe.
Az ellenzék Gabriela Firea családügyi miniszter lemondását is követelte, miután a sajtó dokumentumokkal bizonyította, hogy embertelen körülmények között működő voluntari idősotthonok tulajdonosa, Ștefan Godei kapcsolatban állt vele és férjével, Florin Pandele voluntari polgármesterrel. A Digi24 hírtelevízió kiderítette, hogy Godei a házaspár közeli ismerőse 2014 óta, és a Firea által vezetett valamennyi intézményben dolgozott, idén februárig a politikus szenátori irodájánál volt sofőr. Ezek után a munkaügyi miniszter, majd néhány napra rá a családügyi miniszter is lemondott. Marcel Ciolacu kormányfő a szociális felügyeleti és kifizetési ügynökség (ANPIS) országos és Ilfov megyei vezetőit leváltotta, arra hivatkozva, hogy az idősotthonokban történt borzalmak csak a rendellenességek felett szemet hunyó állami tisztségviselők cinkosságával történhettek meg. Néhány napra rá Ilfov megye, valamint – a Bukaresttel összenőtt – Voluntari város rendőrségének vezetői is távoztak tisztségükből.
Időközben Marcel Ciolacu ellenőrzéseket rendelt el az ország összes szociális intézményében. Ám ez sem riasztotta el egyes létesítmények működtetőit a további visszaélésektől. Erre úgy derült fény, hogy július végén a Jogi Forrásközpont munkatársai előzetes bejelentés nélkül ellátogattak a Re-Min Egyesület által működtetett marosbárdosi központba, ahol hét gondozottat a létesítmény alagsorában építési törmelékek között, piszkosan és alultápláltn találtak, fekáliával és vérrel szennyezett matracokon feküdtek. Két súlyos állapotban lévő embert pedig egy három négyzetméteres, levegőtlen, sötét szobában helyeztek el a fenntartók. Az eset azért is volt kirívó, mert a Maros megyei kifizetési és szociális felügyeleti ügynökség (AJPIS) felügyelői két nappal korábban jártak a marosbárdosi otthonban, és mindent rendben találtak. Erre reagálva Marcel Ciolacu miniszterelnök menesztette Maros megye prefektusát és alprefektusát, mert nekik kellett koordinálniuk a szociális intézményeknél elrendelt ellenőrzéseket. Távoznia kellett a Maros megyei AJPIS vezetőjének is.
Az elrendelt országos ellenőrzések végeztével a hatóságok 110, fogyatékkal élőket és időseket gondozó otthon működését felfüggesztették, 13-at bezártak vagy visszavonták az engedélyüket. Az ellenőrzött intézmények gondozására bízott összesen 59 071 személyből 627-et kellett elköltöztetni. Utóbbiak közül 543 az engedély nélkül működő 51 bentlakásos otthon lakója volt. A megvizsgált szociális létesítmények 125 lakója szorult kórházi kezelésre, míg 184 személyt a hozzátartozói vettek gondozásba. A legtöbb rendellenességre Arad, Giurgiu, Konstanca, Máramaros, Hunyad, Teleorman és Vrancea megyében, valamint Bukarestben derült fény. A kormányfő kérte a munkaügyi minisztertől a felsorolt megyékhez tartozó szociális felügyeleti és kifizetési ügynökségek vezetőinek tisztségből való felfüggesztését a fegyelmi eljárások lezárásáig.
A történteknek büntetőjogi következményei is voltak, a hatóságok 47 büntetőeljárást indítottak a feltárt rendellenességek miatt A voluntari idősotthonok működtetőjét, Ștefan Godeit augusztus elején már bíróság elé is állították. Az ügyben további két személy ellen zajlik büntetőeljárás. Ők az Ilfov megyei AJPIS felügyelői, akik az ügyészek szerint szemet hunytak a voluntari otthonokban történő visszaélések fölött. A vádhatóság szerint Godei nyerészkedési módszere egyszerű volt: felvette a gondozottakért járó jelentős összegű állami támogatást, de az összegnek csak egy töredékét költötte az otthonok lakóira, akiknek többsége fogyatékkal élő felnőtt vagy idős személy volt. Vizsgálat indult a marosbárdosi otthon ügyében is, ahol az ügyészek szerint a voluntari létesítményekben feltárt bűncselekményekhez hasonló visszaélések történtek.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy a szociális intézményeknél feltárt rendellenességek után újra át kell gondolni ezek engedélyeztetési és ellenőrzési folyamatát. Ígéretet tett arra, hogy augusztus végéig új törvénycsomagot dolgoznak a szociális ellátórendszerről a civil szervezetek képviselőivel közösen. Ennek a tervezetét az őszi parlamenti ülésszakban vitatja majd meg a parlament. Simona Bucura-Oprescu új munkaügyi miniszter bejelentette: az állami ellenőrző szervek munkáját is átvilágítják.
Folyamatban van az ellátórendszer átszervezése
A munkaügyi minisztérium adatai szerint Romániában augusztusban 3746 szociális ellátást nyújtó intézményt (napközi vagy bentlakásos otthon) tartottak nyilván, amelyek 54 százalékát az állam (a polgármesteri hivatalok vagy közvetlenül a munkaügyi minisztériumnak alárendelt megyei szociális igazgatóságok) működtetnek, 46 százalékát pedig egyesületek, alapítványok, nemzetközi szervezetek vagy egyéni vállalkozók. Az intézmények egy részére van bízva több mint 16 ezer fogyatékkal élő felnőtt gondozása is, akiknek a 70 százaléka 60 évesnél idősebb személy. Roth Mária, a kolozsvári BBTE szociológia és szociális munka karának oktatója szerint elsősorban ők azok, akik az elmúlt években szervezett bűnözői csoportok áldozataivá válhattak, és az sem véletlen, hogy a súlyos visszaélésekre a magánszolgáltatóknál derült fény.
A szakember elmondta: az intézményi ellátásban részesülő fogyatékkal élő felnőttek jelentős része voltaképpen gyerekkora óta állami gondozott. „Többségüknek nincs hozzátartozója vagy a hozzátartóikat nem érdekli a sorsuk. Viszont az államnak kötelessége gondoskodni róluk” – magyarázta. Felidézte, hogy 2017-ben 282, fogyatékkal élő felnőtteket gondozó állami otthon működött az országban, amelyek közül 111-nek több mint 50 lakója volt. Románia azonban egy uniós előírásnak megfelelően 2018-ban vállalta, hogy 2023 végéig átszervezi az 50-nél több személyt ellátó állami intézményeket. „Sürgősségi rendelet írja elő, hogy az idei év végén már nem lehet 50-nél több lakója az állami létesítményeknek, így a 111 intézmény lakóinak egy részét el kellett költöztetni. Az intézkedésnek van logikája, mert a nagy kapacitású otthonok nem működnek jól. És itt jöttek be a képbe a magánintézmények” – részletezte.
Roth Mára szerint a sürgősségi rendeletnek megfelelően 2018-tól a megyei szociális igazgatóságok a közbeszerzési rendszeren (SEAP) keresztül elkezdték a fogyatékkal élő felnőttek gondozásának a kiszervezését. Ellátásukra az állam fejkvótát állapított meg, ami – a fogyatékosság súlyosságának függvényében – elérheti a havi 7-8000 lejt. Ezt a pénzt azok a magánintézmények kapják meg, amelyekre a szociális igazgatóság az elhelyezése váró fogyatékkal élő felnőttek gondozását bízza. A havi összeg azért olyan magas, mert ezek a személyek speciális orvosi ellátást, rendszeres törődést (sok esetben pelenkázást) vagy különleges étrendet igényelnek. „A gond az, hogy Románia nem készítette elő megfelelően ezeknek a szolgálatásoknak a kiszervezését. A magánintézmények havonta nagy összegeket kapnak a munkaügyi minisztériumtól, de ezeket a sokszor Isten háta mögötti falvakban működtetett létesítményeket ritkán ellenőrzik, így nem tudni, hogy a pénzt mire költik” – mondta a szakember.
Roth Mária szerint az átszervezési folyamat jogi hátterének kidolgozása is késik. Elmondta, hogy csak augusztusban lépett például hatályba az a törvény, amely bevezeti a gyámság intézményét azoknak a fogyatékkal élő felnőtteknek, akiknek nincsenek hozzátartozóik. Ezzel részben megelőzhetők a magánintézményekben a visszaélések, mert a törvényszék által kijelölt gyámnak kötelessége lenne utánanézni a gyámsága alatt lévő személy ellátásának. „Ez a törvény azonban késve jött és hiányos is, mert nem hatalmazta fel a hatóságokat annak ellenőrzésére, hogy a kijelölt gyámok ellátják-e a feladataikat” – jelentette ki az egyetemi oktató.
A szakember szerint a jelenlegi szabályozásokkal az a gond, hogy a szociális létesítmények akkreditálásakor a hatóságok kisebb hangsúlyt helyeznek az életminőségre, mint az adminisztratív és pénzügyi kritériumokra. Emlékeztetett, hogy az intézményeket a megyei szociális felügyeleti ügynökségek kötelesek ellenőrizni, de a felügyelőik is csak az adminisztratív kritériumok teljesítését vizsgálják meg. „Ellenőrzik, hogy megtörtént-e az akadálymentesítés az otthonban, milyen a takaró, milyen a matrac, hány váltás ruhájuk van a lakóknak, de nagyon kevés időt szánnak arra, hogy a gondozottakkal szóba álljanak és kikérdezzék őket az ellátásukról. Pedig az egyik kötelezettségük elbeszélgetni a gondozottakkal, lehetőleg nem a személyzet jelenlétében” – magyarázta Roth Mária.
Alufinanszírozott rendszer, kevés felügyelő
Az RMDSZ szociális kérdésekre szakosodott politikusa, Csép Andrea parlamenti képviselő megerősítette, hogy az uniós előírások nehéz feladatok elé állították az államot. Romániának ugyanis nem csak a nagy létszámú idősotthonokat és felnőtt fogyatékkal élőket gondozó központokat kell átszerveznie, hanem 2026-ig összességében 30 százalékkal csökkentenie kell az intézményes ellátásban részesülő gondozottak számát – tájékoztatott a politikus. Az ellátórendszer egyik súlyos problémája szerinte az alulfinanszírozottság, ami ront a szolgáltatások minőségén. Jelenleg az állami szociális intézmények fejkvóta alapú támogatást kapnak a munkaügyi minisztériumtól, azaz a költségvetésük a gondozottak számától függ. Csakhogy a fejkvóta összege az elmúlt tíz év alatt nem nőtt. „Ezért van az, hogy a minisztériumnak alárendelt megyei szociális igazgatóságoknak rendszerint már augusztusban elfogy az idősek és fogyatékkal élő felnőttek gondozására fordítható pénzük, és alig várják a költségvetés-kiigazítást, hogy további forrásokhoz jussanak” – magyarázta a képviselő.
Csép elmondta, hogy a magán szociális intézményekben a gondozottaknak fizetniük kell az ellátásért. De éppen egy általa beterjesztett törvénymódosítás elfogadása tette lehetővé, hogy ezeknek a létesítményeknek a működtetésébe az állam is besegítsen. E szerint a magánszolgáltatók gondozottakként az állami intézményeknek járó „fejpénz” harminc százalékának megfelelő támogatást kapnak évente a munkaügyi minisztériumtól, és ezen kívül a tárca által meghirdetett különféle pályázatokon is elnyerhetnek forrásokat. Ha pedig egy állami intézménytől vesznek át gondozottat, akkor a teljes „fejpénzt” megkapják. Sőt, ha más megyéből vesznek át gondozásra szoruló személyt, akkor az állami támogatáson felül személyenként plusz 1000 lejt is kapnak – részletezte Csép. Hangsúlyozta, hogy a magánszolgáltatóknak a működési engedélyük megszerzéséhez szigorú kritériumoknak kell megfelelniük. Mindegyik intézménynek szerződnie kell egy családorvossal, meg van szabva számukra, hogy az ágyak számának függvényében hány szociális munkást, ápolót, pszichológust, szakácsot, milyen létszámú takarítószemélyzetet kell alkalmazniuk.
A politikus nem tudott válaszolni arra a kérdésünkre, hogyan tudták hosszú ideig büntetlenül lenyúlni a voluntari otthonok működtetői az állami támogatásokat, mint mondta, az ügyészség feladata ezt megállapítani. „Nekem parlamenti képviselőként a legfontosabb megnézni, hogy mi hibádzik a törvényben. Melyik az a kiskapu, ami lehetőséget ad az előírások kijátszására. Azt már megtanultam, hogy a törvényekben fontos a pontos megfogalmazás, hogy ne adjon értelmezési és kijátszási lehetőséget” – jelentette ki. Elmondta, miután a súlyos visszaélésekre fény derült, adatokat kért az összes Maros megyei szociális intézménytől és az ellenőrzésükre jogosult hatóságoktól, a szociális felügyelettől a rendőrségen át a katasztrófavédelemig. „Tudni szeretném, hogy az országosan elrendelt ellenőrzéseik során milyen következtetésekre jutottak, közben visszamenőleg öt évre is elkérem az ellenőrzéseik eredményeit, hogy megtudjam, hány otthonban hányszor jártak. Várom az adataikat” – mondta Csép. Hozzátette, számít az ellenőrzések országos összegzésére is, mert csak ezeknek az információknak az ismeretében tud majd törvénymódosító javaslatokat kidolgozni.
A képviselő szerint már most megállapítható, hogy a szolgáltatók ellenőrzésére hivatott legfontosabb hatóságok, a megyei szociális felügyeleti és kifizetései ügynökségek nem tudják hatékonyan ellátni a feladatukat. Ennek oka, hogy ezek az intézmények rendkívül túlterheltek, feladatuk ugyanis nem csak a szolgáltatók, hanem a törvényekben előírt szinte összes szociális juttatás jogosultságának az ellenőrzése, a gyereknevelési támogatástól a volt hadifoglyoknak és örököseiknek járó illetményig. „Rengeteg munkájuk van, és súlyos a személyzethiány. Teljesen ki vannak merülve, tudok olyan esetről, mikor a mentő a munkahelyről vitte el az alkalmazottat. Három éve kérem a munkaügyi minisztériumot, hogy szervezze át ezeket az ügynökségeket. Biztosítsanak nagyobb személyzetet, vagy vegyenek el a hatásköreikből, mert nem tudják ellátni a munkájukat” – nyilatkozta Csép.
Megjegyezte azt is: a visszaéléseknek kedvezett, hogy a magánszolgáltatók által ellátott gondozottak egy részének nincs hozzátartozója, vagy ha van, akkor nem érdekli a sorsa. Ugyanakkor a hozzátartozóknak előre be kell jelenteniük, ha meg akarják látni az otthonban a rokonukat. „Sajnos a személyzetnek kiszolgáltatott gondozottak könnyen megfélemlíthetők. Azt mondhatja nekik egy ápoló: ha elmondod a látogatódnak, hogy rosszul bánunk veled, akkor bealtatózlak. A személyzet pontosan tudja, hogy mivel tudják az ellátottakat megfélemlíteni, mert jól ismerik őket” – magyarázta az RMDSZ parlamenti képviselője.
Borítókép: Google
