A negyven évvel ezelőtt felszámolt, Nagyváradon szerkesztett szamizdat folyóirat, az Ellentpontok volt a témája a második alkalommal jelentkező Pece-parti műhely estnek a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a Holnap Kulturális Egyesület szervezésében. A Léda-házban december 16-án Kiss Ágnes politológussal, a téma kutatójával Plainer Zsuzsa és Szűcs László beszélgetett.
A találkozó apropóját az adta, hogy Kiss Ágnes az Ellenpontokkal kapcsolatos kutatási eredményeit egy tanulmányban foglalta össze, támaszkodva a kor Romániájában egyedülálló szamizdat periodika eddigi irodalmára is.
1982 tavaszától összesen kilenc számmal jelentkezett a következő év elejéig az Ellenpontok, kezdetben írógépen készül öt-öt példányban, majd kezdetleges szitanyomatként (ramka) az utolsó két számból már ötven-ötven példány készült, összesen mintegy háromszáz oldalnyi anyag. Hatan tartoztak az Ellenpontok belső köréhez: Ara-Kovács Attila, Tóth Károly Antal, Tóth Ilona, Szőcs Géza, Keszthelyi András és Molnár János. A lapban nevük feltüntetése nélkül publikáltak a szerzők, természetesen ma már tudni lehet, kiktől közöltek anyagot.
A beszélgetés során felvetődött, érdemes-e különválasztva beszélni a lapról mint szellemi termékről, külön mint a rendszerrel szembeni gesztusról, valamint külön mint a Securitate élénk figyelmét kiváltó ügyről? Felvetődött az is, vajon az Ellenpontok megjelenésének van-e bármi köze a korábbi évek nagyváradi folyóirat alapítási próbálkozásaihoz.
Igen érdekes része volt a beszélgetésnek az Ellenpontok ellentmondásos korabeli fogadtatása a romániai magyar értelmiségi elit részéről, hiszen sokan, köztük ismert nevek, mint Domokos Géza vagy Kányádi Sándor a még létező kisebbségi intézményrendszert féltették a radikálisan rendszerkritikus ellenpontosok fellépésétől.
Szélesebb körű ismertséget a szamizdat lap számára a nyolcas szám megjelenése hozott, hiszen ebben szerepelt két, a mai napig aktuális, érvényes felvetéseket tartalmazó, négy évtized távlatából is kiemelkedősen jelentős, időtálló dokumentum, a Memorandum a helsinki értekezlet megállapodásainak betartását ellenőrző madridi konferencia résztvevőihez, továbbá a Programjavaslat a romániai magyarság jogfosztott helyzetének megváltoztatása érdekében. A lapszám tartalmát 1982. augusztus 25-én ismertette a Szabad Európa Rádió, nyilván ettől a pillanattól a Securitate vezetői is léptek, szeptember 1-jén elindítva a „Folyóirat akciót”. Megkezdődött e nyomozás, a lap készítőinek felderítése egyebek között besúgók közreműködésével, majd kihallgatások, megfélelmlítés, melyet követően az alapítók többsége elhagyni kényszerült az országot. A kutató szerint éppen a szélesebb körű, nemzetközi ismertség, sajtóvisszhang lehetett az oka annak, hogy a lap készítői nem kerültek börtönbe. Az Ellenpontok ügyét 1983. május 17-én formálisan lezárta a Securitate.
Egyébként Kiss Ágnes kiemelte, az Ellentpontok megjelenésének egyik közvetett, ám fontos következménye volt, hogy a SZER magyar nyelvű adása ettől a mozzanattól kezdve változtatott addigi műsorpolitikáján, hogy kizárólag magyarországi témákkal foglalkozzon.
A beszélgetés hanganyagának szerkesztett változatát, érdekes dokumentumokkal kiegészítve hamarosan az Újvárad nyomtatott változatában olvashatják.
Fotó: Kaupert Reneé
