Visszanyert egyensúly
Csak nyugalmaddal hadakozhat immár.
Nincs, ahol frontot nyit az észszerűtlen.
Fékezett habzás. Ez a nap szlogenje.
Mossuk a szennyest.
Nincs közös katyvasz, sunyi álszemérem.
Jobb, ha nem látod zavarát dühében,
érlelődjék bár telefűszerezve,
mint a darált hús.
Ezt a strófát vedd alapul, ha rendre
vágysz. Tüzes Leszbosz-szerelem szülötte.
Impozáns méret, fegyelem, bravúr s báj
formafasírtja.
A Schickstück kottájára. William Hibbard-emlékvers
Minden csak sorozat. Túl logikus talány.
Kóbor kapcsolatok vírusain fut át
kékes Reihe-tüzed, s benne a vágy elég.
Gyilkos hangszer a testiség.
Összhangzattanod oly fesztelen és vagány.
Konstans áramevés, vibrafon-élvezet!
Áldassék önimádó poligámiád!
Schönberg-ágy, nyoszolyánk te légy!
Láss dallamvonalat, s hallj szeriálisan!
Boldogság-adagod titka a más-tudás.
Minden mozdulatod kottapapírra vár,
és szörnyű logikád zenél.
Gyűrűként nyit a mű. Tágulatába hív,
és öklömnyi az űr, melybe a csönd szorul.
Fogsz és mégse, holott szűzelevenbe vájsz.
Mélyülj bár, a hiányt fogod.
Szép Visconti-fiúk!
Szép Visconti-fiúk! Hárman a bőrdikón!
Túlhergelt kamaszok, próbaidős macsók.
Lélekkel ki telít ennyi a matériát?
Új látványteológusok
jönnek, s más lesz a hittétel. A földi lét
mocskából aranyat nyerhet az égi zsák.
Megpurgálni a bűn testi varázslatát
látványos feladat marad.
Víg mámorba vesző furcsa modellkedés.
Pompás, antikosan megstilizált meleg.
Egymás tükreiben gyűl az ikermosoly:
másoljátok a másikét.
Három test, s ugyanaz. Ám a nüanszokat
jól észlelni, kevély s gyermeteg árnyalat
kúszik mindenüvé, és a fotós kacag:
hupsz, elröppen a kismadár!
