Folyóiratunk negyedik lapszámában versekkel jelentkezik Vass Tibor, Balázs Imre József, Kovács Edward, Sokacz Anita és Aufmuth Lívia, míg prózával Covaciu Norbert, Juhász Zsuzsanna és Imre Eszter. A lapszám képzőművésze a tavaly elhunyt erdélyi grafikus, Márkos András, akinek pályaképét Székedi Ferenc rajzolja meg (Aki mindig mást akart).
Két szöveget kínál az esszé rovat, Markó Béla Irodalom a járvány idején, valamint Tompa Andrea Az elhallgattatás gyakorlata című írását. Florina Ilis A számok könyve művéből közöl részletet a Dialog/Párbeszéd rovat. A Tandemben a rovatgazda Magyari Sára szerzőtársa ezúttal Pikó Stefánia újságíró, az örök téma: menni vagy maradni?
Fazakas Márta interjúját olvashatják a kultúra rovatban Botos Bálint színházi rendezővel, míg Tisza Eleonóra Márta a debreceni divatfesztiválról tudósít. Oltásellenesség: a szellem vírusa című elemzésével jelentkezik újra Mayer Ágota a társadalom rovatban, ahol Varga Gábor Lombhullásban című sorozatából is közöl a lap újabb részleteket.
Postcovid Nóra címmel Hegyi Réka méltatja az új szerposztásban színpadra került kolozsvári Ibsen-előadást Botond Nagy rendezésében. Beretvás Gábor Amit az Isten egybekötött címmel méltatja Szekeres Csaba Hűség című filmjét. Molnár Judit Bővizű arcfolyamon átsejlőkettős boltív című recenziója Szávai Géza: Az életed, Polcz Alaine. Asszony a hátországban című kötetéről szól. Gálfalvi György Világszélen című memoárkötetét Kocsis Csaba mutatja be. Folytatódik Boka László Ketten egy páston című rovata, Demény Péter közreműködésével Kuncz Aladár életéről és életművét hozzákolvasóközelbe. Az Előhívásban Kőrössi P. József ezúttal két, Eörsi Istvánhoz kapcsolódó emlékét idézi fel.