MEGOSZTOM

vallomás


az ilyen részeg ámokfutások alkalmával
rúgtam le kukákat verekedtem fotocellás ajtóval
audival sövénnyel városi térképekkel fenyőfákkal
szemaforral átjáró táblával utcalámpával fallal
téptem le magyar zászlót és gyertyatartókat törtem össze
egy ortodox templom bejáratánál
cikkeztek róla bár még nem tudták – én voltam
pár hétig a konfliktus két nemzet között
és én sem tudtam – konfliktussá lettem
feljelentettek két ámokfutás miatt
és letartóztattak egy harmadik közben
vallomást írtam és ujjlenyomatot vettek
fényképeket készítettek rólam
egy tiszt próbált megfélemlíteni
és rám kenni mindent amit sikerül
majd beszélgettem egy nyugodt
fiatalabb rendőrrel
aki teljesen el volt képedve
hogy istennel szemben ekkorát vétettem
részegen húztam ki magam a legtöbb balhéból
és részeg voltam amikor eltörték az orrom
csaltam már meg nőt
és csalt már velem másé
ugyanúgy részegen
kértem a barátját: üssél
ő megütött és együtt ittunk tovább
ahogy később mi is
mielőtt tárgyakat vágtál hozzám
és elkezdted ütni-verni a fejem
én pedig széttörtem a tükröt
majd a kazánház mögött
a bozótosba rejtőzve aludtam
volt hogy dúdoltam részegen
„régóta kérdezem magam,
miért nem élek boldogan
miért kell mindig mindenben
csak a rosszat keresnem?”
majd azt kértem üssetek
de nem jött ütés
dúdoltam hogy lázálom az élet
majd belealudtam boldogan
kurvára sajnálom hogy nem mentem el srácok


kamikaze legyek a mosogatóban

csorog rólam az izzadtság
a mosogatógép gőze
sem segít
ráadásul itt hátul
mindig áll a levegő
a legyeknek
úgy tűnik ideális
tápanyag is
akad bőven
idén légypapírt
sem vett senki

rámszállnak
a lábamra
az izzadt tarkómra
a hajamra de tűröm
nem akarom bántani őket 
túlcsordul bennem a bűntudat
pusztulnak úgy is rendesen
de ez nem zavar
tetemeik minden reggel
szanaszét hevernek

úgy tűnik öngyilkos
akciókat hajtanak végre
vagy nagyon hirtelen
éri őket a halál
a mosogatógép forró tetejére
olvadt a szárnyúak testéből
hamar elpárolog a víz
és ott mumifikálódnak
őket spaklival szoktam lekaparni
a többieket lefújom
az asztalokról a tányérokról
dobozokról polcokról ládákról
egy-két levegővétel az egész
majd felseprek
és minden felületet letörlök
alkohol alapú fertőtlenítőszerrel
amire rászállnak
és rögtön elpusztulnak
de ez sem zavar
mások a mosogatólében úsznak
mielőtt beszívja őket az örvény

telhetetlenségük néha
felbolygat bennem valamit
sértegetem őket személyesre
veszem csiklandozásaikat
külön-külön szidom az anyjukat
egyébként nem tartanak tőlem
egészen közelről nézhetem
ahogy a lábaikat dörzsölik
vagy ahogy egyik-másik szájszervén
folyadék apró cseppje lóg

rászállnak
a lábamra
az izzadt tarkómra
a hajamra majd aláhullnak
egy csapásra nem is tudom hányan
a mosogatókagylóba
rájuk engedem a vizet
figyelem ahogy örvénylenek
a lefolyó fölött
és elfog a rémület
hogy itt állok a kongó
üres csövek között újra
de a dolgok mélyén is állok
a remegő belek között megint
valami megváltozott
de a legyek olyanok
mint azelőtt
Gothár Tamás