MEGOSZTOM

Vasas Tamás versei

TISZTÁZÁS A 3/3-as ZÓNA KÖRÜL

Tehát: marad, ami eddig
volt, de részben újrakezdjük:

én láthatatlan vagyok, csak
éppen nem érzékeled.

Később minden kiderül,
most egy kis munka.

Megnéztük a rezervátumot,
a nyílt tüzeket, de többet, többet, 
és magunkról, most tényleg 
magunkról és többet, 
ez teljesen igaz.

Jó? Ennyi.

Én most olyan leszek egy picit, 
mint a pipájára vágyó bölcs stand up-os, 
aki birkapásztorkodás után a reflektorfények 
mögé vonul lélegezni.

De később látjuk egymást. 
És ez nem táppénz, nem
szabadság.

Mert mindent lejelentek.




HOSSZÚ HÉTFŐ

És akkor úgy gondolta, hogy leír valamit.

„Éveken át egy wc-t büntettünk sírva,
ha Sionra gondoltunk.”

„Békepornó, hosszú hétfő.”

És úgy érezte, hogy ez nem jó.
És ekkor szerelmes lett.
Aztán már minden hétfőn
szerelmes volt.

És aztán újra történt valami,
de itt már nagy a csúsztatás, 
mert nem a beköltözés napján,
nem az első Zuglóban töltött 
éjszakán történt, ez hazugság,
(Úgyhogy ide korrektúra: 
A régi ambulánslap megsemmisítendő!)

jóval később, élete első RS9-es előadásáról tartott
haza, és a Károly körúton a sötét fotocellás ajtók
sorai elkezdtek átrendeződni horizontális pozícióba, 
és az egyik meg is nyílt, mintha ég heverne a földön, 
és jött a hang, de nem az, nem olyan volt, olyan volt,
mint egy beakadt szalag elcsuklásának utolsó,
hosszú végnyögése. 
És ezt hallotta:

„Vasas Tamás, a léted nem ismer téged,
de az anyag, ami benned van, mindig
is csak rád várt. „

Szóval így kezdődött.

Hogy van valami rossz,
amivel most már neki kell 
kezdeni valamit.

De úgy érezte, azt is csak akkor tudja
megragadni, ha úgy tekint rá,
mint a szerelemre.



MI EGY CSALÁD VAGYUNK

Sosem jött látogatni.
És én emlékszem ennek 
a soha nem jövésnek
a kattogó hangjaira. 

Ritmusban összeállt 
a lecsöpögő infúzió
neszeivel.




LENGE SZAVAK

Szabálytalan szél.
Jogtalan behatolás.
Három té betű.
Tagadás, őrült,
féktelen tagadás.
Ez is szerelem,
vagy nem. 
Nincs mentés
sohasem.



GIRNYÓ

Girnyó? Szarházi. Ezeket kapta.
Én nem hittem benne, mert nem láttam.
Aztán láttam, de még úgy sem tudtam hinni
benne. Kellett valami. Te voltál az. 

Csak benned hiszek, girnyó, szarházi 
szerelem. DVD lemezek között kereslek.

Veled valami működött. Ezért, ha találkozunk,
majd ne felejts el hazaküldeni engem is. Jó,
csak becenév vagyok, tudom, de ez a hetedik
a héten egy érzékből. Ebből lett a nő. A többit 
a szerelembe darálják százért. Olcsó dolgok
ezek, de mindig csak ennyi marad.

Olyan ez, mint egy nem létező istenhez
fohászkodni alkoholmérgezés előtt.
Vasas Tamás