2022 áprilisában indította el Debrecen önkormányzata A könyv barátja elnevezésű programot, melyhez a közeli napokban nagyváradi partnerek is csatlakozhatnak. A kezdeményezés mibenlétéről, céljairól, a csatlakozás kínálta lehetőségekről Dr. Puskás István alpolgármesterrel Szűcs László beszélgetett.
Miben más, miben sajátos ez a kezdeményezés, mint a hasonló „olvasásbarát” akciók?
Talán abban, hogy egy szélesebb platformot igyekszik létrehozni egy közösségen, egy városon belül úgy, hogy nem az egyes olvasókat köti össze, hanem azokat a szereplőket – kulturális és oktatási intézményeket, civil szervezeteket, vállalkozásokat –, akik tevékenységükben megjelenítik és működtetik az olvasás, a könyv, az irodalom értékeit. Illetve abban, hogy a cél a szereplők közötti együttműködések ösztönzése, ami túl is mutat a konkrét témán, hiszen ez egy olyan – Debreceben kísérletinek tekinthető – projekt, amiben a közösségi együttműködés eddig nem létező formái, módjai tudnak megszületni annak köszönhetően, hogy nagyon különböző területekről érkeznek a hálózat tagjai. Abban bízunk, hogy nem csak az olvasás, a könyv, az irodalom közös ügyeinek épülését szolgálja tehát, hanem a város közösségi életét, kohézióját is.
A könyv barátja tagság milyen feladatokat ró a résztvevő szervezetekre, illetve milyen lehetőségekkel jár?
Minden önkéntes alapon működik, mindenki annyit tesz a közösbe, amennyit vállalni tud, nincsenek kötelezettségek, kötöttségek, mindössze annyi, hogy legyen jelen valamilyen módon a tagok életében a könyvvel, az irodalommal, az olvasással foglalkozás. Ez bizonyos esetekben – könyvtár, könyvesbolt, színház, nyomda – teljesen természetes, akkor válik igazából izgalmassá, amikor például vendéglátóhelyek is belépnek a körbe, és reményeink szerint együttműködéseket, közös tevékenységeket hoznak léte egyrészt a szakmai partnerekkel, másrészt civil szerveződésekkel vagy épp egymás között. A lehetőség, amit kínál, az maga az együttműködés, amiből előre meg nem határozható eredmények születhetnek. Úgy szoktam mondani, ez a hálózat mindig annyi lesz, azt fogja jelenteni, amennyit a tagok beletesznek, amilyen tartalmakkal megtöltik.
Tekinthető-e ez egyféle kulturális közösségépítésnek?
Mindenképp. Ahogy említettem is, épp a város közösségi kohéziójának erősítése, illetve a közösségen belüli kreatív energiák egymásra találásának ösztönzése, ebből új eredmények létrehozása a tét. Ugyankkor abban is segít, hogy a debreceni kulturális identitás egyik alappillérét segítse tovább épülni, tovább élni, ezáltal erősítve a polgárok egymáshoz és a városhoz kötődését, a közösen vallott értékek működését.
Mi az önkormányzat szerepe a program működtetésében, s melyek az eddigi tapasztalatok?
Az önkormányzat az ötletgazda, illetve a hálózatban mediátor szerepet tölt be, tehát deklaráltan nem felülről szerveződő és irányított kezdeményezésről van szó, a tagok teszik olyanná, azzá, amilyen, ami. 2022 áprilisában hívtuk életre, egyelőre még aktívan jelen vagyunk közösséggé fejlesztésében, de abban bízunk, hogy idővel – hamarosan – mindinkább ki fogunk tudni vonulni a hálózat napi működéséből, és kívülről fogjuk segíteni, például microgrant pályázatokkal, az első épp most van folyamatban, melyek a hálózaton belül megszülető projektek megvalósítását segítik, vagy kommunikációs felületekkel – ez a debrecenliterature.hu honlap és annak mutációi a közösségi médiában –, kommunikációs aktivitásokkal.
Hosszabb távon mit remél kezdeményezőként? Az őszi, A könyv útja pályázatra érkeztek-e résztvevők által javasolt innovatív javaslatok?
Hosszú távon egy önmagát fenntartó, önszerveződő közösségben reménykedünk, amiben a legkülönfélébb szereplők találnak otthonra, és amiben a város kulturális életét gazdagító, de akár a város gazdaságát is erősítő, a lokális identitást építő történetek születnek. A pályázat még nem zárult le, de már látható, hogy jónéhány új együttműködés van születőben.
A Könyv barátja program újabb szállal kötheti egymáshoz Debrecent és Nagyváradot. Mire számít, miként lehet eredményes ez a „barátkozás”?
A két város közti szoros szálak közül a kultúra területén az irodalom kiemelkedő jelentőségű volt a múltban, és ma is az. Arra számítunk, hogy ezek a kapcsolatok gazdagodhatnak azáltal, hogy segít új partnerek egymásra találásában, új együttműködési formák megszületésében. Az igazi természetesen az lesz, ha ezek az eredmények mindkét várost gazdagítják, akár úgy, hogy a közös múltbeli történeteket tárják fel, mutatják meg, akár úgy, hogy új történetek születnek a régi hagyományok nyomán. Például Ady Endre vagy az idén kétszázötven éves Csokonai személye, az életrajzi tények, illetve az életművek számos lehetőséget kínálnak arra, hogy közös múltunkról beszéljünk. Arra is, hogy ezeket az alkotókat, műveket élővé, elevenné tegyük, illetve belőlük inspirálódva új produktumok szülessenek, ami lehet műalkotás csakúgy, mint kulturális program, vagy netán bármilyen jellegű gazdasági tevékenység.
