Iparos ember fiának fontos az iskolázottság, vélekedett a nagyszalontai fésűsmester, Dánielisz Endre, mikor a kis Endrét – ki a felvidéki cipszer gyökerű családban harmadikként viselte e nevet – beíratta az első osztályba. A műanyagok elterjedésének köszönheti a hajdúváros, hogy egy ügyes kezű iparos helyett ma attól a közösségi csúcsértelmiségitől búcsúzhat, akinek életére és munkásságára a fordulatokban gazdag sokoldalúság volt jellemző. Aki közel 100. életévéig gazdagította a városban az Arany-kultuszt, volt a helyes anyanyelvhasználat elkötelezett harcosa és művelője, járult hozzá tanárként, iskolai pszichológusként generációk sora felneveléséhez, pallérozódásához.
Tanár úr, a kultúrmindenes – hogy a vele pár esztendeje készült életút beszélgetés címét idézzük, publikációi hosszú listája mellett bátorságával is kitűnt a maga korában. Az ötvenes évektől a Securitate gyakran vegzálta, vagy próbálta beszervezni, édesszájúsága ismeretében csokoládétortával is próbálták lekenyerezni. Egyszer a nagyváradi vasútállomáson vették őrizetbe, s vitték kihallgatásokra, mikor hazatért Bukarestből, ahol arról tartott előadást, hogy Arany János jól beszélt románul. Az együttműködni nem akaró irodalomtörténészt, aki felemelte a szavát a földrajzi nevek magyar formájának használata mellett, 1965-ben az Arany emlékmúzeumból el is távolították. Sajátos módon a magyar állambiztonságiak figyelmét is felkeltette kiterjedt levelezéseivel.
E szikár és szellemes ember hosszú és teljes életet élt, a kisvárosi milliőben gazdag és változatos művet hagyva maga után. Nem voltak számára csábítóak a nagyvárosok, az anyaország egyetemi katedrái, szerkesztőségei. Otthon maradt, ott dolgozott. Nem használt idegen szavakat, mégis kifejező és pompás volt minden mondata. Nem tudta, mi az internet, írógépen pötyögtetett, s mobil sem járt soha a kezében, mégis gazdag kapcsolati hálóval bírt, sokakkal levelezve. Pályája legfontosabb sikere az lehet, ha szeretett Szalontáján hozzá hasonló szellemiségű fiatalok lépnek a helyébe, éltetve, továbbörökítve a Tanár úr szellemiségét.
A Szerk.
