Félelem\Remény alcímmel négy év kényszerszünet után, november 18. és 27. között zajlik a 8. Interferenciák nemzetközi színházi fesztivál Kolozsváron. Idén Tizenegy ország tizennégy társulata mutat be előadást három helyszínen (Állami Magyar Színház nagy- és stúdióterme, valamint a Kolozsvári Nemzeti Színház). Délelőttönként a TIFF-házban beszélgetnek az előző napi előadásokról, valamint új, színházi vonatkozású könyveket mutatnak be. Simon Judit újabb fesztiválnaplója.
Kisütött a nap, amikor megérkeztem a Kolozsvárra, kedvenc szállodámba. Az időjárás is üdvözli a végre „élőben” megrendezett Interferenciák fesztivált. Az előzőt a világjárvány miatt online tartották, mindenki otthonról nézhette, de az nem volt az igazi. Mert bármennyire jó a felvétel, elvész a személyesség varázsa, az egyedi és megismételhetetlen pillanat nagyszerűsége. Másrészt, furcsa és nem túl felemelő érzés pizsamában vagy otthonkában előadásra „menni”, ráadásul egyedül nézni. A színházban sokan vagyunk, együtt sírunk és nevetünk, örülünk vagy bosszankodunk az előadáson a szünetben, és együtt köszönjük meg kisebb-nagyobb tapssal az alkotók munkáját.
Mondta is Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a fesztivál igazgatója, hogy végre kiszabadultunk a digitális fogságból, de – tette hozzá – az emberek nem szabadultak meg teljesen a félelemtől. Szerinte „a járvány hivatalos befejezése után sem mernek felszabadultan szocializálódni, társaságban gyülekezni, barátokkal találkozni, felszabadultan részt venni kulturális vagy sporteseményeken”. Ehhez képest jó sokan voltunk a színházban.
Tompa a megnyitón elmondta, azért a Hamlettel kezdődik a 8. Interferenciák, mert a fesztivál „egybeesik a kolozsvári magyar nyelvű színjátszás 230. évfordulójával” és a Szamos-parti városban az elsők között játszották el a dán királyfi történetét, amit Shakespeare drámáinak sorozatos bemutatója követett. Mindez a 19. század hajnalán.
Visszatérve a jelenbe, a rendező-igazgató bemutatta Antal Csaba díszlet- és jelmeztervezőt, akinek Eternal Yorick – Life Book című életműkiállítása megtekinthető a fesztiválon. Antal Csabát bátran lehet világhírűnek nevezni, hiszen Európa szinte minden jelentős színházában dolgozott, neves rendezőkkel és színészekkel alkotott közösen előadást. Például ő tervezte a Milos Forman rendezte Amadeus című film díszleteit.
Yorick benned él – olvasható a hatalmas koponya alatt a kiállításon, ahol a bemutatott fotók izgalmas, újszerű előadásokat feltételeznek.
Izgalmas a Joris Mathieu és Nicolas Boudier Les Loges / Fülkék immerzív installációja, amely az Haut et Court közreműködésével készült. Producer: Théâtre Nouvelle Génération – Centre dramatique national de Lyon. A fesztivál megnyitóján az egyszemélyes kiállítást a kolozsvári Francia Intézet vezetője ajánlotta figyelmünkbe.
Ez úgy működik, hogy a néző leül a képnek tűnő tárgy elé, amiről kiderül, hogy egy öltöző tükrének a hátulja. A színész\színésznő készülődik az előadásra, és éppen én meglesem. De ő nincs ott, amit látok a hologramja, 3D-ben. S még beszél is. Hát nem semmi ez a 21. századi virtualitás.
A kolozsvári Hamletet Tompa Gábor állította színpadra és én itt írtam róla.
A további napokon a Christoph Marthaler (először szerepel előadással az Intereferenciák fesztiválon), Heiner Goebbels, Nagy József, Silviu Purcărete, Andrei Șerban, Vidnyánszky Attila, Tompa Gábor, Urbán András, Jihye Park, ifj. Vidnyánszky Attila, Diana Mititelu, valamint Catinca Drăgănescu rendezők előadásai szerepelnek a programban, én meg jól megírom majd, hogy a külföldi és hazai alkotók mit és hogyan gondolnak a félelemről és a reményről.
Az első nap mindig a találkozásokról is szól. Kollégákkal, barátokkal, akiket rég nem láttam. Pletykálni még nem volt idő, de bármi érdekeset hallok, beszámolok róla.
Címoldalon: jelenet a Hamletből (Biró István felvétele)
