Ugyan az alábbi történetet azon frissiben, primőr indulatból lett volna kedvünk pár hete megírni, közéleti konnotációi miatt jobbnak gondoltuk a választás után visszatérni rá.
Még valamikor május első felében találkoztunk néhányan, A könyv barátai kezdeményezés debreceni és nagyváradi barátai, hogy beszélgessünk közös terveinkről, két padon, egy asztal körül, a Körös-parton. Mesélik, a megbeszéltnél korábban érkezve a Szent László téren körülnéztek a könyvvásárban, amelynek körülményeit irigylésre méltóan jónak találták. – Csakhogy… – tették hozzá, feltűnt nekik, nemhogy magyar nyelvű kiadó standjával, egyáltalán magyar nyelvű kötetekkel sem találkoztak, hiába keresgéltek. Azt viszont hallották, hogy az arra sétáló emberek között többen is magyarul beszélgettek e szombat déli órában. – Hogy is van ez? – kérdezték debreceni könyvbarátaink.
Hogy is van ez? – kérdeztük jópár lapszámmal, s vagy két évvel ezelőtt ugyenezen oldalon magunk is. Hiszen nem újdonság, a román közrádió és a nagyváradi városháza valamely alegységének közös könyvvásárán a korábbi években sem volt magyar jelenlét, annak ellenére, hogy a közmédia is, az önkormányzat is bizonyos százalékban a magyar nemzetiségű adófizetők pénzén virágzik. Előbbi igazgatótanácsában is van magyar delegált, ahogy a városházán is tanácsadó, akinek Nagyvárad az első, bármit is jelentsen ez. A magyar könyv, a magyar olvasó viszont elég hátul kullog a sorban. A diszkrimináció még szemléletesebben rajzolódik ki azáltal, hogy miközben a megyei önkormányzat által finanszírozott román folyóirat főszerkesztője a könyvvásár díszvendége volt, a hasonló kiadói háttérrel megjelenő magyar lap, a Várad semmilyen formában nem volt jelen, sem dísz-, sem egyszerű vendégként, legalább egy stand eldugott sarkában kitéve. Rólunk, holnapos könyveinkről, lapunkról nyilván nem is szólva.
Ez az eset ismételten felveti szükségességét, hogy beszéljünk a kulturális autonómiáról, amellyel a politika az egyéb autonómia-formák tét nélküli emlegetése mellett megfeledkezni látszik. Reméljük, nem azért, mert ennek megvalósulása lenne a leginkább járható út. Persze, a külön stand is terület alapú dolog, talpalatnyi hely az ősi aszfalt felett. Ugye, milyen kicsinyes dolog, hogy még ennyi, kétszer három méter sem adatik meg?
A szerk
