MEGOSZTOM

Veled vagy nélküled?

Meglehetősen élénk, csípős vitát váltott ki nemrég sajtós szakmai egyesületünk eredetileg egészen más tematikájú tanácskozása végén egy viszonylag egyszerű kérdés: mit tesz a romániai magyar értelmiségi elit a romániai magyar hagyományos média (értsd: írott, nyomtatott, esetleg rádiós-televíziós) termékeinek megmaradásáért? Nyilván a kérdés maga nem azt firtatta, hogy szemüveges írástudó barátaink lapokat hordjanak ki felgyűlt szabadidejükben, az univerzitásokon előfizetőket gyűjtsenek, netán kiadóvállalatokat vásároljanak fel megmentés céljával. Inkább azt, hogy ma is létező napilapi példákhoz hasonlóan, a maguk területén szerzőként járuljanak hozzá, mondjuk szellemes és értékes publicisztikákkal a minőségi tartalomgyártáshoz. 

Az említett vita kiváltója az eredeti kérdésre adott határozottan pikírt elit-, értelmiségellenes megjegyzés volt, amibe aztán egyik s másik oldalról verbális vehemenciával kapaszkodtak bele a kedves kollégák. Igazságtevő szándék nélkül megállapíthatjuk, hogy maga a jelenség igenis létező, a – mondjuk így – csúcsértelmiség jelenlétének, működésének a hiánya médiumainkban. Még ha vannak is olyas kivételek, mint mondjuk a mi könyvvé összeálló tudománynépszerűsítő szándékú Tandem rovatunk, ami maga is igazolja, hogy a siker a megszólítás milyenségén is múlik. Ahogy nyilván azon is, hogy mennyire nyitottak a sajtóműhelyek, amelyek sok esetben az anyagi nehézségek folytán eleve radikálisan kisebb létszámú állandó munkatárssal működnek az ezredforduló éveihez képest. Úgyhogy a vitát, ha nem is ajtócsapkodósan magas hőfokon, érdemes folytatni. Addig, amíg egyáltalán marad rá alkalmas felület…

A szerk. 

MEGOSZTOM

Újvárad 2024/2.

Februári számában az Újvárad folyóirat irodalom rovata Szenderák Bence, Bartha László Zsolt és Vasas Tamás versei mellett Bódis Kriszta, Csatlós Lóránt, Pámer Gábor és Szlopp Bernadette rövidprózáit kínálja az olvasónak. 

A Galéria rovat Fábián Emőke munkáiból szemléz, a művésszel a rovatszerkesztő Szabó Anna Mária beszélgetett. A cserépdarabok megnevezése a címe Balázs Imre József esszéjének Kovács András Ferenc utolsó kötetéről. Nyelvi tájképekről szól Magyari Sára és Szoták Szilvia nyelvész páros írása a Tandem rovatban. Az ötven éve alakult gyergyószárhegyi alkotótelep tavalyi termését Nagy Miklós Kund gazdagon illusztrált összefoglaló írása méltatja. 

Kőrössi P. József Nem múlik el. Eörsi címmel idézi meg a közel két évtizede elhunyt Eörsi István alakját, emlékét, halálát. A hazai sajtó világába kalauzol Cseke Péter Tamás írása, melynek címadó témája: Elszerencsejátékozta újságírói függetlenségét a Ringier Románia. A Ketten egy páston sorozatban 2024-ben a rovatindító Boka László partnere Vallasek Júlia, írásaik témájául a 100 éve alapított Erdélyi Szépmíves Céh szolgál. Szombati Gille Tamás portréinterjúja Egy dalang születése címmel Benczi Tekla nagyváradi bábszínészt mutatja be, aki egy éven át Jáva-szigetén tanulmányozza az indonéz árnyjáték sokévszázados művészetét. A kritika rovatban Gálfalvi Ágnes elemzi Egressy Zoltán Jolka harangja című új könyvét, Hegyi Réka a temesvári Csiky Gergely Színház 1978 című dokufikciókát, míg Létkérdések rózsaszínben címmel Bozsódi-Nagy Orsolya a Barbie című mozifilmet. Az Újvárad kapható a jobb könyvesboltokban, megrendelhető a kiadó elérhetőségein.

MEGOSZTOM

Újvárad, 2024/1.

Az Újvárad Műhely számában beszélgetést olvashatnak a december végén elhunyt Kovács András Ferenc költővel, a 2009 márciusi nagyváradi, Kőrössi P. József által vezetett Törzsasztal esten elhangzottak szerkesztett változatát. Ehhez kapcsolódik az ugyanakkor Kinde Annamária és Szűcs László által készített, Nem tudom, hogy hol kezdődik a vers című interjú KAF-fal. Kovács Edward tanulmánya egy tragikusan fiatalon elhunyt magyar költő, Simon Balázs életére és műveire hívja fel a figyelmet Az örök visszatéréstől a végességig címmel. Másfajta emlékezés indítja a lapszámot, a negyven éve elhallgattatott Ellenpontokról, az egyetlen romániai szamizdat lap történetéről és jelentőségéről, korabeli megítéléséről a témát kutató kolozsvári politológust, Kiss Ágnest faggatta Plainer Zsuzsa és Szűcs László. Irodalom és társadalom mellett zenei témákat publikál a lap, Veress Gyöngyvér csíkszeredai zongoratanárnő Liszt Ferencről szóló tanulmányai a komponistáról a korabeli sajtóban, erdélyi tanítványairól, valamint Liszt alakjáról a korabeli ikonográfia tükrében. Egy izgalmas esszédialógust is kínál a szám, Radics Viktória és Tamás Dénes szerelemről folytatott párbeszédét, amit az író-fotográfus Szöllősi Mátyás remek portrésorozata illusztrál.