Júniusi számában az Újvárad folyóirat Bertalan Zsófia, Wirth Imre, Joldes Xénia, Szlopp Bernadette és Szélyes-Pál Dániel versei mellett Balogh Endre, Finta Viktória és Imre Eszter prózáit kínálja az olvasónak. A Galéria rovatban Eva Beresin képzőművész bécsi kiállításának munkáit méltatják az Albertina múzeumban szeptember közepéig látogatható tárlat kurátoirai. Milyen legyen a jövő (vár)megyei színháza? Ezt a címbeli kérdést, s a lehetséges válaszokat fogalmazza meg Tasnádi-Sáhy Péter esszéje. Az ötvenedik Tandemmel zárul Magyari Sára több éves tudománynépszerűsítő sorozata, a zárórészben a társszerző, Szűcs László a kulturális újságírás mibenlétéről értekezik. Gálfalvi Ágnes a Párbeszéd/Dialog rovatban a Vatra folyóirat hasonló Vecinetăți/Szomszédságok rovatát mutatja be, benne Kovács András Ferenc verseivel. Forgács Áron a társadalom rovatban Rémtörténetek kulturális díjakról címmel ír a kulturális rasszizmus jelenségéről. A Ketten egy páston rovatban Vallasek Júlia és Boka László Mesterséges intelligencia ma és holnap címmel kínál párhuzamos gondolatmenetet. A Kritika rovatban Vadadi Adrienn első, Emlékfestés című regényét elemzi Salamon Eszter Júlia, míg Richard Gadd Baby Reindeer című filmjét Bozsódi-Nagy Orsolya. Koós Csenge a temesvári színház Shakespeare-előadása, a Pericles bírálatával jelentkezik. Ötödik részénél tart Kőrössi P. József Nekrologizálok sorozata. A lapszám vezércikke Stand? Einstand! címmel a magyar kiadók és könyvek nélkül megtartott májusi nagyváradi könyvvásár apropóján a kulturális autonómia elfeledett fogalmát idézi fel. A lapszám kapható a megszokott újságárusoknál és könyvesboltokban.
Címke: újvárad
Újvárad 3./2024
Harmadik idei számában az Újvárad folyóirat irodalmi rovata Terék Anna, Bánáti Hanna, Lajtos Nóra és Andó Réka versei mellett Lokodi Imre és Hilgert István prózáit közli, továbbá John Landy amerikai költő verseit Gyukics Gábor fordításában. Két debreceni tárlat anyagát kínálja a Galéria rovat: Zsikla Mónika kurátor A szín képe, a kép misztériuma címmel monokróm művek gyűjteményes kiállítását, míg Mravik Péter A tekintet hozzáférhetősége címmel Tar Sándor író debreceni lakásmúzeumi tárlatát méltatja.
Utazás Karinthy körül címmel Lovassy Cseh Tamás jegyzi a lapszám esszéjét, míg a Dialog/Párbeszéd rovatban Fazakas Márta fogalmazza meg impresszióit Mircea Cărtărescu író nagyváradi estjéről. Magyari Sára és Simon Szabolcs Tandem-szövegeinek közös témája: Kisebbségi lét – a mindennapokban. Kilenc szerző, kilenc tekintet címmel Szűcs László szólaltatta meg a Komplementer Kolozsvár című fotókiállítás néhány alkotóját. A Kultúra rovat az új szerkesztő, Gálfalvi Ágnes publicisztikáját kínálja Egy könyves ankét utógondozása címmel. Aki kiszolgáltatott, az a legkiszolgáltatottabb címmel értekezik Mayer Ágota a Társadalom rovatban. Ugyanott olvasható Irodalmi titkár a Securitate célkeresztjében címmel Nagy Mihály Zoltán és Plainer Zsuzsa beszélgetése Kelemen István dramaturg történetéről.A Kritika rovatban Kovács Edward méltatja Áfra János Omlás című kötetét (Csak az épül, ami omlik), Simon Judit a Szigligeti Színház Csárdáskirálynőjét (Körhintán a világ), Sall László egy göteborgi mohakiállítást (A lakosság élvezete), míg Beretvás Gábor az Ónody, a hatvanas évek császára című magyar filmet (Kísérlet egy koncepciós per megértésére). Negyedik részénél tart Kőrössi P. József Nekrologizálok sorozata az Előhívásban.
Újvárad 2024/2.
Februári számában az Újvárad folyóirat irodalom rovata Szenderák Bence, Bartha László Zsolt és Vasas Tamás versei mellett Bódis Kriszta, Csatlós Lóránt, Pámer Gábor és Szlopp Bernadette rövidprózáit kínálja az olvasónak.
A Galéria rovat Fábián Emőke munkáiból szemléz, a művésszel a rovatszerkesztő Szabó Anna Mária beszélgetett. A cserépdarabok megnevezése a címe Balázs Imre József esszéjének Kovács András Ferenc utolsó kötetéről. Nyelvi tájképekről szól Magyari Sára és Szoták Szilvia nyelvész páros írása a Tandem rovatban. Az ötven éve alakult gyergyószárhegyi alkotótelep tavalyi termését Nagy Miklós Kund gazdagon illusztrált összefoglaló írása méltatja.
Kőrössi P. József Nem múlik el. Eörsi címmel idézi meg a közel két évtizede elhunyt Eörsi István alakját, emlékét, halálát. A hazai sajtó világába kalauzol Cseke Péter Tamás írása, melynek címadó témája: Elszerencsejátékozta újságírói függetlenségét a Ringier Románia. A Ketten egy páston sorozatban 2024-ben a rovatindító Boka László partnere Vallasek Júlia, írásaik témájául a 100 éve alapított Erdélyi Szépmíves Céh szolgál. Szombati Gille Tamás portréinterjúja Egy dalang születése címmel Benczi Tekla nagyváradi bábszínészt mutatja be, aki egy éven át Jáva-szigetén tanulmányozza az indonéz árnyjáték sokévszázados művészetét. A kritika rovatban Gálfalvi Ágnes elemzi Egressy Zoltán Jolka harangja című új könyvét, Hegyi Réka a temesvári Csiky Gergely Színház 1978 című dokufikciókát, míg Létkérdések rózsaszínben címmel Bozsódi-Nagy Orsolya a Barbie című mozifilmet. Az Újvárad kapható a jobb könyvesboltokban, megrendelhető a kiadó elérhetőségein.
Újvárad, 2024/1.
Az Újvárad Műhely számában beszélgetést olvashatnak a december végén elhunyt Kovács András Ferenc költővel, a 2009 márciusi nagyváradi, Kőrössi P. József által vezetett Törzsasztal esten elhangzottak szerkesztett változatát. Ehhez kapcsolódik az ugyanakkor Kinde Annamária és Szűcs László által készített, Nem tudom, hogy hol kezdődik a vers című interjú KAF-fal. Kovács Edward tanulmánya egy tragikusan fiatalon elhunyt magyar költő, Simon Balázs életére és műveire hívja fel a figyelmet Az örök visszatéréstől a végességig címmel. Másfajta emlékezés indítja a lapszámot, a negyven éve elhallgattatott Ellenpontokról, az egyetlen romániai szamizdat lap történetéről és jelentőségéről, korabeli megítéléséről a témát kutató kolozsvári politológust, Kiss Ágnest faggatta Plainer Zsuzsa és Szűcs László. Irodalom és társadalom mellett zenei témákat publikál a lap, Veress Gyöngyvér csíkszeredai zongoratanárnő Liszt Ferencről szóló tanulmányai a komponistáról a korabeli sajtóban, erdélyi tanítványairól, valamint Liszt alakjáról a korabeli ikonográfia tükrében. Egy izgalmas esszédialógust is kínál a szám, Radics Viktória és Tamás Dénes szerelemről folytatott párbeszédét, amit az író-fotográfus Szöllősi Mátyás remek portrésorozata illusztrál.
Magyari Sára legújabb kötetének bemutatója Temesváron
A temesvári Start Tanácsadó és Továbbképző Iroda közös programja a nagyváradi Holnap Kulturális Egyesülettel és a temesvári Bolyai János Szakkollégiummal a Tandem című könyv bemutatója. Szűcs László, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, költő, újságíró, az Újvárad folyóirat főszerkesztője beszélget Magyari Sárával, a kötet szerzőjével, valamint a temesvári szerzőtársakkal. Helyszín a Bolyai Szakkollégium konferenciaterme (Dragalina sgt. 9 sz.). Időpont: 2024. január 29., hétfő, 18,30.
Újvárad, december
Idei utolsó számával jelentkezik az Újvárad folyóirat, irodalmi rovatában George Szirtes, Szlukovényi Katalin, Ozsváth Zsuzsa, Ecsedi Borbála és Tamás Etelka verseivel, Baranyai László, Kőhegyi András prózáival, valamint Kerékgyártó István Skorpió című drámájának részletével. Magas látás címmel Demény Péter írta a lapszám esszéjét. A szám képzőművésze, Gerendi Anikó Metamorphosis ephemeralis című nagyváradi kiállítását Bordás Beáta írása méltatja. Folytatódik Magyari Sára sorozata, a Tandem, e havi társszerzője Pálfi József egyetemi tanár, közös témájuk: vallás és tudomány. A kor hangja: Emil Cioran és a szélsőjobboldali eszmeiség a múlt század 30-as éveiben címmel folytatódik Mayer Ágota előző számban kezdett tanulmánya, ugyanő közöl publicisztikát Holokauszt egy napra címmel az október 7-i izraeli támadás után történtekről. Utolsó jegyzetek címmel búcsúzik a Ketten egy páston rovatban Boka László a nemrég elhunyt Reményi Jószef Tamástól. A kritika rovatban Simon Judit és Mikola-Nyíri Emese írásai értékelik a debreceni színház Kolozsváron előadott Édes Anna című előadását. Molnár Flóra Fesztiválnapló a Kollokviumról címmel foglalja össze az év egyik legfontosabb színházi rendezvényén látottakat. A Hadik című magyar filmet Beretvás Gábor elemzi. Kőrössi P. József folytatja nekrológ-sorozatát az Előhívás rovatban. A lapszám vezércikke Falra hányt ízlésficam címmel olvasható. Az idei utolsó Újvárad már kapható a lapárusoknál, jobb könyvesboltokban.
A művelő média
A kultúra sajtója címmel szervezett október eleji szakmai találkozóján műhelybeszélgetést a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, pár héttel azután, hogy társszervezője volt – az Újváraddal együtt – annak a kolozsvári, majd temesvári folyóirat-találkozónak, amelyekről ebben a számunkban olvashatnak részletesebb beszámolót. A kulturális újságírás, illetve a kulturális újságíró fogalmát igyekszünk szélesen értelmezni a napilapok, rádiók és televíziók ilyen rovataitól, műsoraitól az online publikációkon át a kulturális, művészeti periodikákig. Ahogy a szovátai kerekasztal alkalmával elhangzott: igazából már az is a média általi értékközvetítést jelent, amikor – függetlenül a választott témától – minőségi tartalmat kínálunk anyanyelvén az olvasónak, nézőnek, hallgatónak, műfajilag tiszta, helyesen megfogalmazott, nyelvileg pontos, igényes szöveget.
Ami e szakterület jellemzője, hogy a politikai, közéleti tartalmakhoz képest ma még kevésbé fenyegeti a közösségi oldalak általi háttérbe szorítottság réme, netán a mesterséges intelligencia általi versenyhelyzet. A hagyományos médiának ezt az ágát a legkevésbé sem lehet nemlétezőnek tekinteni (lásd a média halott csak még nem tud róla típusú kijelentéseket).
Nyilván az sem tagadható, hogy a kultúra sajtója rétegigényeket szolgál ki, bár aligha állunk távol az igazságtól azzal, ha azt mondjuk, akit nem érdekelnek a kulturális tematikák, az aligha nevezhető a hagyományos médiumok rendszeres használójának. Ugyancsak fontos dilemma, miként nyilvánulunk meg a populáris kultúra vs. elitkultúra népszerűsítésében, értékelésében, egyáltalán a bemutatásában, bírálatában? S megteszünk-e mindent a hozzáértő, kiművelt utánpótlás, az új tollak kineveléséért? Pozitív fejlemény lehet az újságíró egyesületen belül a kulturális újságírás szakosztály megalakítása, hogy a hasonló kérdések megválaszolása céljával teremtse meg a közeget, az alkalmakat a párbeszédre.
A szerk.
Újvárad, október
Megjelent az Újvárad folyóirat harmadik évfolyamának októberi száma. A lapszám vezércikke A művelő média címmel a kulturális újságírással foglalkozik. Verset Markó Béla mellett Láng Orsolya, Szélyes-Pál Dániel és Molnár Zsolt közöl, míg novellákkal Tankó Andrea, regényrészlettel pedig Imre Eszter jelentkezik. Hamvas ihlette meditációs objektumok címmel ajánlja egy új nagyváradi kiállítás anyagát Ujvárossy László, a tárlat kurátora. Kövek és emberek címmel közöl esszét Lakatos-Fleisz Katalin. Temetőben üldögéltem – a szívemben kíváncsiság a címe a Tandem rovat e heti anyagának, Magyari Sára szerzőtársa ezúttal Balázs Lajos néprajzkutató. Szűcs László a kultúra rovatban a kolozsvári és temesvári folyóirat-találkozókról tudósít. Riportot is kínál a lapszám: Vajda György marosvásárhelyi újságíró Mon amour Paris / Az én Párizsom című írását és képeit. A 150 éve született Bánffy Miklós életét és életművét értékeli a Ketten egy páston rovatban Reményi József Tamás és Boka László. A kritika rovatban Láng Zsolt egy Ligeti-koncertet méltat, Simon Judit a debreceni Csokonai Színház újdonságát, a Cyber Cyranót ajánlja, míg Szakács Imre Véső Ágoston néma költészete címmel a nagybányai festő debreceni kiállításának megnyitóján elhangzott szövegét. Az Előhívás rovatban Kőrössi P. József Nekrologizálok. Egy címmel emlékezik. Az Újvárad 10. száma kapható a szokott újságárusoknál, könyvesboltokban.
Mit hoz a konyhára a párbeszéd?
Lapzártánk előtt, majd lapzártánk után, két alkalommal cserélnek véleményt és tapasztalatot – Kolozsváron augusztusban, Temesvárott pedig szeptemberben – az erdélyi, valamint partiumi magyar irodalmi, kulturális folyóiratok munkatársai, egyebek mellett az együttműködésük lehetséges formáiról. Kínálkozó téma bőven akad, a periodikák fenntartása, menedzselése, szerepe, egyáltalán olyan hétköznapiságok, mint eljuttatásuk az olvasóhoz. Tanulságos lehetne ezekben a kérdésekben meghallgatni egy, a velünk párhuzamos valóságban működő román folyóirat képviselőjét, továbbá, amire számítunk is, magyarországi kollégák tapasztalataira, jógyakorlataira.
Ami különösen aktuálissá teheti ezeket a beszélgetéseket, az maga a helyzet. Annak a veszélye, hogy a bukaresti kormány legalább részben a gyakorlatba ülteti azokat a költségcsökkentő terveket, amelyeknek elsősorban a kisebb kulturális műhelyek lehetnek a kárvallottjai, mint például az említett folyóiratok kiadói. Hasonlót, megyei szinten mi magunk is megtapasztalhattunk közel három esztendeje itt, Biharországban. Félő, hogy eljön az újabb tiltakozások, aláírásgyűjtések ideje.
Úgy gondoljuk, hogy a veszély mellett a lehetőségekről is érdemes beszélni. Például arról, hogy ma éppen ezek a folyóiratok lehetnek a romániai magyar nyomtatott sajtó legkreatívabb elemei, egyúttal kísérleti terepei. Hiszen tartalomban, tipográfiában, a műfajok változatossága tekintetében, a nyelvi igényesség és gazdagság szempontjából ezeknek a lapoknak egyaránt a minőséget és a korszerűséget kellene kínálniuk, új nemzedékeket bekapcsolva, kinevelve. Mindez közben igaz a folyóiratok önálló tartalmakat is kínáló online változataira.
Ezeknek a műhelyeknek a kommunikációja, kölcsönhatása, szolidaritása aktuális, sürgető, s mindeközben természetes is kellene legyen. Lássuk, hoz-e valamit a konyhára a párbeszéd?
A szerk
Újvárad – szeptemberi lapajánló
Az Újvárad folyóirat szeptemberi számában prózát közöl Darvasi László, Tófalvi Zselyke és Somogyi Tibor, míg verset Friedl Viki, Varga Balázs, valamint a svéd-perzsa Athena Farrokhzad – utóbbi Sall László fordításában. A Galéria rovatban Novotny Tihamér művészeti író Ady József él! című anyaga az 1991-ben elnunyt festő pályaképét idézi fel.
A betontömb ellen címmel jegyzi a szám esszéjét Demény Péter, míg a Párbeszéd rovat szerzője Traian Stef, az adott szó erejéről szóló írásának címe: Kétség nem fér hozzá. A Tandem témája a rádiózás, Magyari Sára szerzőtársa Rácz Éva, a Kolozsvári Rádió munkatársa.
Egy, a Partiumi Keresztény Egyetemen szervezett nyári konferencia témájáról, az értelmiség fogalmának mindenkori kijelöléséről kérdezte a lap a két kezdeményezőt, Bíró Annamáriát és Boka Lászlót.
Üzenet túlélő ivadékainknak címmel Lovassy Cseh Tamás a nyári, kolozsvári filmfesztivál, a TIFF 54 órányi filmélményét sommázza. Molnár Judit Nyelvünk legújabb lakói címen a magyar nyelv idegen nyelvként való oktatásáról fogalmazta meg tapasztalatait. Mayer Ágota A kultúra költséges, de nem ezért harcolunk? című összeállításában a művelődési intézményeket célzó román kormányzati megtakarítási tervekről ír. Cseke Péter Tamás Otthontalan állapotok című írása a társadalom rovatban a hazai szociális ellátórendszer új alapokra helyezésének szükségességét illusztrálja.
A Kritika rovatban Szabó Eszter Don DeLillo Fehér zaj című könyvéről ír Hosszú éjszaka egy bekapcsolva hagyott televízió előtt címmel. Szombati Gille Tamás a 2021-es Béke Nobel-díjas fülöp-szigeteki újságírónő, Maria Ressa Így szállj szembe a diktátoroddal című kötetét elemzi, míg Beretvás Gábor az Oppenheimer című filmet, Christopher Nolan rendezését. Simon Judit közelmúltbéli kolozsvári, temesvári, szatmári, nagyváradi színházi élményeit összegezte. Az Előhívás sorozatban Visszamenekülő menekültek címmel Kőrössi P. József szabad asszociációit olvashatják, melyek egy kiállítás megnyitóján hangzottak el a budapesti Román Kulturális Intézetben. A lapszám vezércikkének témája az erdélyi, partiumi folyóiratok együttműködése, ennek lehetséges hozadékai.
A szeptemberi Újvárad kapható a szokásos lapárusoknál, könyvesboltokban.