MEGOSZTOM

Megjelent a nyári Újvárad

Összevont nyári lapszámmal jelentkezik az Újvárad folyóirat. A július-augusztusi jelzésű számban Benedek Szabolcs, Csatlós Lóránt és Covaciu Norbert szépprózái mellett Katona Ágota, Andó Réka, Vasas Tamás, Szénási Miklós és Kukucska Szabols közöl verseket, az amerikai Harryette Mullen költeményeit pedig Gyukics Gábor fordításában olvashatják. A bűn és az árnyéka címmel publikál esszét Demény Péter. Fiatal művészeknek a sepsiszentgyörgyi Magmában nyílt kiállítását elemzi a Galéria rovatban Ungvári-Zrínyi Kata. Ingázni – úton lenni témában írt a Tandem sorozatban Annus Gábor és Magyari Sára. Mayer Ágota a mesterséges intelligenciáról ír (Hol leszünk mi, ha túlnő rajtunk az MI?), míg Cseke-Péter Tamás arról, hogy Rendelettel védené az Unió az európai sajtó függetlenségét. Simon Judit a fórumszínház mibenlétéről faggatta Tasnádi-Sáhy Péter rendezőt, az interjú címe: Mindenkinek joga van játszani. A Ketten egy páston közös témája az Átjárások, ezt a fogalmat közelíti meg irodalmi példákkal Boka László és idei szerzőtársa, Reményi József Tamás. A Kritika rovatban Kemenes Henriette mozgásszínházi produkciót (A velünk élő Schmürz), illetve egy installáció tárlatot (Akinek nem tiszta) méltat, Bozsódi-Nagy Orsolya egy minisorozatot (Mikor a balhé az élet értelme) ajánl, Fodor György Bíró Gyula verskötetét (Kitölteni a semmit), Ádámkó G. Réka pedig Fehér Imola és Simonfy József Kétlelkes négykezesét (Az én az mindig valami más) recenzálja, míg Farkas Jenő A titok természetrajza címmel E. Bártfai László A hallgatás alakzatai című könyvét méltatja. Az Előhívás rovatban Kőrössi P. József A címzett: Csipe Etelka című írása első világháborús, szerelmes üzeneteket tartalmazó tábori lapok történetét idézi fel. 

A 72 oldalas lapszám már kapható az Újváradot forgalmazó lapárusoknál és könyvesboltokban.

MEGOSZTOM

Kerekasztal-beszélgetés a kulturális sajtóról

Az erdélyi közművelődési sajtó jelenéről és jövőjéről tartanak nyilvános kerekasztal-beszélgetést a 14. Kolozsvári Magyar Napokon, augusztus 15-én, kedden 17 órától a Kolozsvár Társaság székhelyén, a Korunk stúdiógalériában (Str. Eremia Grigorescu nr. 50). Az erdélyi magyar közművelődési sajtó képviselőivel Benkő Levente, a Művelődés főszerkesztője beszélget. A kötetlen találkozó házigazdája Szabó Zsolt, a Kolozsvár Társaság elnöke.

Résztvevők: Zsidó Ferenc (Székelyföld), Vicsai Zsolt (Hepehupa), Karácsonyi Zsolt (Helikon), Kovács Kiss Gyöngy (Korunk), Szűcs László (Újvárad, MÚRE), Vida Gábor (Látó), Böszörményi Zoltán (Irodalmi Jelen), Dáné Tibor Kálmán és Szabó Zsolt (volt főszerkesztők, Művelődés), Lakatos-Fleisz Katalin (Sugárút).

A rendezvény társszervezői: Kolozsvár Társaság, Művelődés folyóirat, Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE).

MEGOSZTOM

Megjelent a nyári Újvárad

Összevont nyári lapszámmal jelentkezik az Újvárad folyóirat. A július-augusztusi jelzésű számban Benedek Szabolcs, Csatlós Lóránt és Covaciu Norbert szépprózái mellett Katona Ágota, Andó Réka, Vasas Tamás, Szénási Miklós és Kukucska Szabolcs közöl verseket, az amerikai Harryette Mullen költeményeit pedig Gyukics Gábor fordításában olvashatják. A bűn és az árnyéka címmel publikál esszét Demény Péter. Fiatal művészeknek a sepsiszentgyörgyi Magmában nyílt kiállítását elemzi a Galéria rovatban Ungvári-Zrínyi Kata. Ingázni – úton lenni témában írt a Tandem sorozatban Annus Gábor és Magyari Sára. Mayer Ágota a mesterséges intelligenciáról ír (Hol leszünk mi, ha túlnő rajtunk az MI?), míg Cseke-Péter Tamás arról, hogy Rendelettel védené az Unió az európai sajtó függetlenségét. Simon Judit a fórumszínház mibenlétéről faggatta Tasnádi-Sáhy Péter rendezőt, az interjú címe: Mindenkinek joga van játszani. A Ketten egy páston közös témája az Átjárások, ezt a fogalmat közelíti meg irodalmi példákkal Boka László és idei szerzőtársa, Reményi Tamás József. A Kritika rovatban Kemenes Henriette mozgásszínházi produkciót (A velünk élő Schmürz), illetve Dobos Erzsébet installációtárlatát (Akinek nem tiszta) méltatja, Bozsódi-Nagy Orsolya egy minisorozatot (Mikor a balhé az élet értelme) ajánl, Fodor György Bíró Gyula verskötetét (Kitölteni a semmit), Ádámkó G. Réka pedig Fehér Imola és Simonfy József közös kötetét, a Kétlelkes négykezeseket (Az én az mindig valami más) recenzálja, míg Farkas Jenő A titok természetrajza címmel E. Bártfai László A hallgatás alakzatai című könyvét méltatja. Az Előhívás rovatban Kőrössi P. József A címzett: Csipe Etelka című írása első világháborús, szerelmes üzeneteket tartalmazó tábori lapok történetét idézi fel.
A 72 oldalas lapszám már kapható az Újváradot forgalmazó lapárusoknál és könyvesboltokban.

MEGOSZTOM

Júniusi Újvárad-ajánló

Újabb Műhely-számmal jelentkezik júniusban az Újvárad folyóirat. Kormányos László tanulmánya Janus Pannonius latin nyelvű költőnk életével és a reneszánsz kori Várad művelődésével, továbbá annak utóéletével foglalkozik. Boka László két, kalandos sorsú, 1908-ban Nagyváradon készült Ady-fotó történetét idézi fel, Hogy látva lássanak? címmel. Néhány vonás Horváth Imre és Bélteky László barátságához címmel publikál hiánypótló értekezést Bakó Endre debreceni irodalomtörténész. A magyar történelem az én falumban kezdődik a címe a 2007-ben Kőrössi P. József által Kányádi Sándor költővel készített életút beszélgetésnek. Kiss Jenő művelődésszervező, korábbi Kovászna megyei könyvtárigazgató portréját kínálja Gálfalvi Ágnes interjúja. Pénz költve vész, tartva tenyész címmel Lakatos Artur Lóránd indított a pénzügyi ismeretek világába vezető sorozatot. A folyóirat már kapható a szokott könyvesboltokban és az újságárusoknál.

MEGOSZTOM

Újvárad 2023/5.

A folyóirat májusi számának irodalom rovatában verset publikál Markó Béla, Gagyi Judit Eszter, Tamás Dénes, Kőrössi P. József, prózát Burns Katalin, Hilgert István, Uraky Noémi, operalibrettó részletet pedig Sall László. Égő áldozat címmel jegyzi a szám esszéjét Lakatos-Fleisz Katalin. 

A csíkszeredai Trimaginarium 2.0 kiállításról, László Hajnalka, Szabó András és Szentes Zágon közös tárlatáról Horváth Benji Az a bizonytalanul kellemes érzés című, a megnyitón elhangzott versét olvashatják.

Közoktatásból felsőoktatásba – oktatói szemmel a címe és a témája a Tandem rovatnak, Magyari Sára szerzőtársa ezúttal Lakatos-Fleisz Katalin. 

A társadalom rovat Forgács Áron Világhírű írók a virtuális könyvégetés máglyáján című publicisztikáját, valamint Cseke Péter Tamás interjúját kínálja Asztalos Csabával („Ma nem ajánlott gyermeket és nőt focimeccsre vinni Romániában”).

Horváth Gizella írásával ajánlja a folyóirat Ujvárossy László Műcsarnokban nyílt kiállítását, míg a váradi verssétáról néhány résztvevő vall a Visszatérnek és beterítik a várost című összeállításban.

A kritika rovatban színházi előadásokról Lovassy Cseh Tamás és Simon Judit, könyvekről Kaupert René és Demény Péter ír, míg filmről Bozsódi-Nagy Orsolya. Az Előhívásban Kőrössi P. József írása egy kecskéről szól, aki fehér szarvasnak képzelte magát. A lapszám vezércikke Nem az elnök, hanem a barát címmel búcsúztatja a nemrég elhunyt Pomogáts Béla irodalomtörténészt. Az Újvárad már kapható a lapárusoknál és a jobb könyvesboltokban.

MEGOSZTOM

Újvárad – áprilisi ajánló

Az Újvárad folyóirat áprilisi számában prózát közöl Tompa Andrea, Szerbhorváth György és Tófalvi Zselyke, míg verset Posztpetőfi Sándor (közzéteszi Szilágyi Ákos), Tóth Réka Ágnes és Varga Balázs – utóbbi frissen díjazott marosvásárhelyi színművész. A szám képzőművészei az idei Jakobovits-díjas Jankó Szép Noémi és Márton Katalin, akik eddigi munkásságát Jakobovits Márta keramikus méltatja. Két szó címmel Lovassy Cseh Tamás publikál esszét. A Tandem sorozatban Magyari Sára szerzőtársa ezúttal Dr. Sebestyén József, a téma a két idei európai kulturális főváros: Temesvár és Veszprém.

Három interjút kínál a lapszám: Cseke Péter Tamás a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet új vezetőjét, Novák Csaba Zoltán történészt kérdezte (Szeretnénk hasznosítható tudást produkálni), Szűcs László a hajdanvolt romániai cenzúráról Kiss Ágnes kutatót faggatta (Mindent átnéztek, ami papír volt s nyomtattak rá valamit), míg Tamás Dénes íróval Fazakas Márta beszélgetett (Nem tudunk nem költőien létezni).

A Kritika rovatban Simon Judit a nagyváradi színház új előadását (Hungarosaurus dacus), Beretvás Gábor a Nekik írták a dalt című, a Magyar Zene Házában október végéig látható kiállítást, ugyanő a Bálna című Oscar-díjas filmet, míg Szlopp Bernadett Imre Eszter mesekönyvét ajánlja. Az Előhívás sorozatban A történeteknek sorsuk van. Robotoló robotosok címmel Kőrössi P. József egy könyv különös történetét idézi fel. A lapszám vezércikke az április 11-i Horváth Imre emléknapot idézi fel.

MEGOSZTOM

Az Újvárad vendége Tófalvi Zselyke

Április 14-én pénteken Tófalvi Zselykével találkozhatnak az érdeklődők, 18 órakor a Léda-házban, a frissen megnyitott Horváth Imre emlékszobában. A kötetlen beszélgetés alkalmával a váradi közönség közelebbről is megismerkedhet Tófalvi Zselyke írásaival és munkásságával, illetve bemutatjuk az Újvárad folyóirat áprilisi lapszámát. A vendéggel Szűcs László és Kemenes Henriette beszélgetnek.

Tófalvi Zselyke 1976-ban született Marosvásárhelyen, jelenleg Budapesten, a Közép-európai Egyetemen dolgozik. Tárcái, novellái többek között a Látóban, a Kalligramban, a 2000 folyóiratban, az Újváradban jelennek meg. 2019-ben Látó-nívódíjat kapott. Első novelláskötete 2020-ban jelent meg Amikor hazajössz címmel a marosvásárhelyi Mentor Könyvek Kiadónál.

MEGOSZTOM

Újvárad – márciusi lapajánló

Ma két éve, 2021. március 8-án délután a nagyváradi Szigligeti Stúdióban mutattuk be az Újvárad folyóirat első számát. Köszönet mindenkinek, aki azóta szerzőként, munkatársként azért dolgozott, hogy harmadik éfvolyamában is folytatódjék lapunk útkereső újrakezdése. Továbbra is bízva abban, hogy lesz még történetünk, kínáljuk olvasóinknak márciusi számunkat.

Az Újvárad 2023/3. számában Vörös István, Mircea Cărtărescu, Varga Melinda és Györe Balázs mellett Balázs Attila, Völgyi Anna és Sztaskó Richard prózáit kínálja az irodalom rovat. Traian Ștef Szolgálat és szolgáló címen ír a Dialog rovatban. Esszét Lakatos-Fleisz Katalin publikál Önmagunkon kívül címmel. A Galériában Makkai István és Veress Gábor Hunor szobrászművészek marosvásárhelyi közös kiállítását Pál Péter méltatja. Kisebbségi szakon többségi környezetben címmel a Tandemben Magyari Sára e havi szerzőtársa az eszéki Dr. Lehocki Samardzic Anna. A legváradibb holnapos, Dutka Ákos nagyváradi emlékestjéről olvashatnak összefoglalót a kultúra rovatban. Forgács Áron A méltányosság hűséges szóvivője című írásában Tamás Gáspár Miklós sokoldalú életművéről ír. Vigh Ivett -Barbara A választott nyelv címmel foglalja össze tannyelvválasztási kutatásának az eredményeit. Új szerzőtárssal folytatja Ketten egy páston sorozatát Boka László, aki Reményi József Tamással a Petőfi, Madách és a Himnusz bicentenáriumáról értekezik. A kritika rovat Láng Eszter elemzését kínálja Visky András Kitelepítés című regényéről (A fogság lett az otthonuk), Bódis Kriszta Kisasszonyképző című regényét pedig Maracsineszku Tamara ajánlja. A színházi sarokban Simon Judit a szatmári Mafeszt három előadását elemzi. Mikola Emese A szomorúság háromszöge címmel egy svéd filmszatírát ajánl az olvasóknak. „Félek tőle és izgat – fázom és vágyom utána” a címe az Előhívás sorozatban Kőrössi P. József legújabb írásának egy Tabéry Gézának dedikált Csinszka kötetről. A standokon és a boltokban hamarosan kapható lapszám vezércikkének témája és címe: Hogyan tovább kultúrfőváros?

MEGOSZTOM

Újvárad, februári lapszámajánló

Idei második számával jelentkezik az Újvárad folyóirat. Verset Demény Péter, Szente B. Levente, Kerényi Tamás és a most debütáló Nagy Evelyn, míg prózát Zsidó Ferenc, Vida Krisztina és Paulon Viktória közöl. Tolsztoj a buszmegállóban címmel méltatja Lajtos Nóra jelentkezik esszével. A szám képzőművészével, Buzási Gyopár animációs rendezővel Vágykép, valóság és csapatmunka címmel beszélget a Galéria rovatban Sánta Miriám.

A hűségről és a hűségtelenségről szól a Tandem, Magyari Sára újabb szerzőtársa Bagosi Zsolt kutatóorvos. A Kultúra rovatban Fazakas Márta készített interjút Boros Kinga dramaturggal, a Hungarosaurus dacus produkció munkatársával. Szlopp Bernadett Wagner Nándor szobrász centenáriumi kiállítására kísérte el a PKE hallgatóit. Simon Judit Kisebbségi színházak: újrakezdés Szatmáron címmel ír a szatmári Ifeszt legfontosabb előadásairól.

A Társadalom rovat a népszámlálás első eredményeit értékeli, Veres Valér szociológussal „A magyar nyelvű romák jelentik az erdélyi magyarok demográfiai erőforrását” címmel Cseke Péter Tamás beszélget, míg A statisztika az államérdek szolgálatában címmel Mayer Ágota közöl véleményanyagot.Kósa Szigeti Zsófia a szatmári színtársulat Csongor és Tündéjét méltatja A káosz nyugalma címmel, Nádas Péter Rémtörténetek című regényét Le Julianna Phuonglinh ajánlja, míg a Játszma című magyar filmet Beretvás Gábor elemzi. Kőrössi P. József az Előhívásban A tanítványok bevonulnak a terembe. Gazsi címmel búcsúzik Tamás Gáspár Miklóstól. Az Újvárad már kapható a lapárusoknál, a jobb könyvesboltokban, online olvasható a Laptapir.hu oldalon, s előfizethető a Holnap.ro könyvwebboltban.

MEGOSZTOM

Lépésről lépésre, saját úton

Harmadik évfolyamába lépő közös történetünk folytatása jobbára ismeretlen. Van persze néhány elképzelés, bejegyzés a fedélzeti naplóban arról, hogy a napi lapcsinálás mellett mivel szeretnénk még az idén foglalkozni. Ilyen például a harminc éve elhunyt Horváth Imre költői hagyatékának sok izgalmas anyagot kínáló feldolgozása, Kinde Annamária válogatott publicisztikáinak sajtó alá rendezése, illetve a diákírókkal való rendszeres foglalkozás, követve a sikeres, közösen is kipróbált szatmári mintát. Van egészen konkrét, e számunk utolsó oldalain hirdetett tervünk is, a Magyar Kultúra Napjához időzített Dutka Ákos-ülésszak. A talán legváradibb holnapos költő ötven éve hunyt el.

Indulhatott volna még aktívabban az esztendő egy izgalmas, a színházzal közösen futó Petőfi 200 programmal, ha a remélt támogató is úgy gondolta volna, komolyan véve saját kiírását. Ám ez esetben úgy tűnik, az ötlettelenség volt a nyerő projekt. Tudjuk, tapasztaljuk, ez is a rendszereken kívül rekedés bája, pályázattól pályázatig lépkedve mit sem ér a hosszú távú terv, de legalább annak a tudata boldogít, hogy arra lépkedsz, amerre jónak látod. Még ha nem is biztos, hogy van út abban az irányban.

Annál nagyobb az örömünk, amikor olyan remek anyagoknak, kiváló szerző barátainknak adhatunk teret, mint amilyenek ebben a számban is egymás mellé kerülhettek, a szerkesztői szándék szerint kommunikálva is egymással. Köszönet érte, ahogyan olvasóinknak is a figyelemért, minden biztató gesztusért.

A szerk.