MEGOSZTOM

Újvárad, januári lapszámajánló

Harmadik évfolyamának első számával jelentkezik az Újvárad folyóirat. A szépirodalom rovatban Tőzsér Árpád, André Ferenc és Andó Réka versei mellett Molnár Krisztina Rita prózaversét, valamint Benedek Szabolcs, Bódis Kriszta és Vajda György prózáit olvashatják. Az időtlenség színei címmel méltatja Jovián György a szám képzőművészeti anyagát, Jakobovits Miklós Kozmikus oltár című kiállításának képeit. 

A popcornkészítő gép címmel Victor Țvetov moldáviai költő írását kínálja a Dialog rovat. Hazudni vagy nem hazudni címmel Szűcs László írt esszét az újságíró Kinde Annamáriáról. Varga Gábort az Erdélyért Életműdíj decemberi átadásakor Markó Béla méltatta, a lap a laudáció teljes szövegét közli. A Tandem rovatban Magyari Sára szerzőtársa Visky István lelkipásztor (A szeretet működése – a valóság és a lehetőség között). Lakatos Balla Tünde A keramikus grafikái címmel méltatja P. Emődi Etelka Introspekció című tárlatát. Hegyi Réka a kolozsvári Mentés másként pedagógia konferencián elhangzottakat összegzi (Kinél van a bölcsek köve?). Cseke Péter Tamás A kék szárnyú gyermek című összeállítása a harminc éve létrejött Duna Televízió múltját idézi fel. 

A Kritika Rovatban Szabó Ivett méltatja Márton Evelin Farkashab című prózakötetét, míg Kovács Emőke a budapesti Kugler Art Szalon Héjanász című, a Léda házban tartott szobaszínházi előadását (Látogatás a lelkek enteriőrjébe). Rendhagyó, a könyvhöz illeszkedő formában ír Forgács Áron A velünk született fogság teljesedik ki bennünk címmel Visky András nagysikerű regényéről, a Kitelepítésről. Folytatódik Kőrössi P. József Előhívás című sorozata, Tükör előtt, tükör után címmel. A szám szerkesztőségi vezércikke Lépésről lépésre, saját úton címmel a folyóirat helyzetébe, terveibe nyújt betekintést. Az Újvárad már kapható a lapárusoknál, a jobb könyvesboltokban, továbbá online olvasható a Laptapir.hu oldalon, s előfizethető a Holnap.ro könyvwebboltban.

MEGOSZTOM

Kapható a decemberi Újvárad

Másodízben jelentkezik az Újvárad folyóirat Műhely száma, mely ezúttal néhány terjedelmesebb művészeti, történelmi, irodalmi publikációt kínál. Egy rendkívül értékes, az ezredforduló táján fellelt dokumentumot, a váradi középkori székesegyház kincstárának 1557. évi inventáriumát ismerteti a Mikó Árpád–Molnár Antal szerzőpáros írása, míg a téma jelentőségére, illetve az anyaghoz kapcsolódóan a korszak politikai-katonai viszonyaira, valamint Várad helyzetére Kormányos László tanulmánya világít rá. Filep Tamás Gusztáv Két dzsidás című anyaga a regényhős és a valóságos Rulikowski közötti különbségekre világít rá. Hausmann Cecília Egy emberléptékű város kellékei címmel Nagyvárad szecessziós iparművészeti emlékeit mutatja be, a ma még látható kapukat, kirakatokat, ablakokat, spalettákat, kilincseket stb. Bíró-Balogh Tamás tanulmánya Erdélyi Ágnes – Radnóti féltestvére – és József Attila találkozását eleveníti fel. „A könyvcsinálás egy szakma” címmel készített Dávid Gyula irodalomtörténésszel, szerkesztővel az elmúlt bő fél évszázad hazai magyar könyvkiadásának helyzetét is bemutató pályakép-interjút Gálfalvi Ágnes. Az Újvárad kapható a jobb könyvárusoknál, nagyváradi, budapesti és debreceni hírlapárusoknál, illetve megrendelhető a holnap.ro könyváruházban és a laptapir.hu oldalon.

A szerk.

MEGOSZTOM

Könyvmaraton tényirodalomtól szépirodalomig

Egy kizárólag online közvetített, majd egy hibrid próbálkozás után október elején végre a megszokott módon, közönség előtt szerveztük meg az első poszt-Covid Nagyváradi Könyvmaratont. A tizenharmadikat. Akár kiadónk, a Holnap Könyvek koncepciójaként is tekinthetünk az idei találkozó tömör felcímkézésére: tényirodalomtól szépirodalomig. Hiszen e két fogalom köré építkezve sikerült olyan könyveket megmutatnunk, illetve beszélgetni róluk, amelyek között nem nehéz a kapcsolódási pontokat felfedezni. S ugyan a maratonon bemutatott kötetek témáért és tényekért egyaránt a közelmúlt felé nyúlnak vissza, nem kérdéses aktualitásuk. Ahogy Kiss Ágnesnek a romániai cenzúra működéséről készült munkája részben azokat az időket tárgyalja, amelyben Visky András Kitelepítése játszódik, vagy Hilgert István Váradi története, úgy Hervay Gizella költői pályája is ebben a korban indult – a Lector kiadó az életmű előtt tisztelgő, azzal párbeszédet folytató mai szerzők anyagaiból válogató antológiát hozta el a Léda-házba.

Ugyanígy a közelmúlt és a jelen kényelmetlen társadalmi és politikai kérdéseit boncolgatja Orlando Balaș magyar nyelven most kiadott drámakötete. S máig ható következményei vannak a forradalom utáni hónapok helyi és országos történéseinek, amelyek jobb megismerését célozza Nagy Béla memoár-sorozatának újabb darabja. Mindezek mellett a fiatalok megmutatkozása tette teljessé a könyves hétvégét, a friss Kinde Annamária-díjas költő, tipográfus Gagyi Judit Eszter bemutatkozása, illetve az idei Tabéry-novellapályázatot megnyerő székelyföldi Tankó Andrea jelenléte. 

A szerk.

MEGOSZTOM

Újvárad, 2022/11

Az Újvárad folyóirat novemberi számának Irodalom rovata Sárközi Mátyás, Patak Márta, Irlanda Kristóf prózái mellett Sárkány Tímea, Láng Orsolya, Cseh Katalin és Endrey-Nagy Ágoston verseit kínálja. Látvány a retinán címmel Demény Péter esszéje George Topîrceanu költészetével foglalkozik. Az Élesdi művésztelep legújabb alkotásaiból októberben nyílt kiállítást Zuh Deodáth méltatja a Galéria rovatban. Múzeumpedagógia – divat és lehetőség között címmel közelíti meg a témát a Tandemben Czégé Réka és a rovatgazda Magyari Sára. A Média rovat Cseke Péter Tamás (Közpénzen vásárolt jóindulat) és Mayer Ágota (A cserben hagyott újságolvasó) publicisztikáit kínálja. Köllő Kata Új formát vagy rég(ebb)it, csak érvényesen címmel foglalja össze a székelyudvarhelyi színházi találkozón szerzett tapasztalatait. A Kultúra rovatban hat női szemszögből (Kányádi Iréne, Veres Ottília, Fazakas Márta, Borbély Julianna, Horváth Gizella és Kemenes Henriette) közelíti meg a lap az idei Velencei biennálé kínálatát. Boka László és Papp Sándor Zsigmond a Ketten egy páston rovatban a 90 éve született, és 20 éve elhunyt Bálint Tibor életművét idézi meg. Imre Zoltán A bajvívás kultúrtörténetébe kínál betekintést. A Kritika rovatban Simon Judit Pozsgai Zsolt román nyelvű bemutatóját értékeli (Liselotte az új váradi stúdióban), Bozsódi Nagy Orsolya A gyűrűk ura – A hatalom gyűrűi című filmet elemzi, míg Szűcs László Háború és béke kontrasztja Kárpátaljáról címmel ukrajnai művészek fotótárlatát méltatja. Az Előhívásban Kőrössi P. József katonaélményeit idézi fel. A lapszám vezércikke Tényirodalomtól szépirodalomig címmel a Könyvmaraton tapasztalatait foglalja össze. A friss Újvárad kapható a jobb erdélyi könyvesboltokban, az Írók Boltjában, illetve megvásárolható a Holnap.ro és a Laptapír.hu oldalon.

MEGOSZTOM

Újvárad, szeptember

Idei kilencedik számával jelentkezik az Újvárad folyóirat. Az irodalom rovatban Krusovszky Dénes, Szente B. Levente, Lőnhárt Melinda, Szűcs Anna és Vajda Zoltán versei mellett Lokodi Imre, Sarnyai Benedek és Tankó Andrea prózáit olvashatják. A Dialog/Párbeszéd rovatban Ioan F. Pop költői világát mutatják be Mihók Tamás fordításai, míg esszét Visky András közöl Az Élők Háza mint ellen-Éden címmel. A művészeti rovatban Zuh Deodáth kurátor mutatja be a Modernista művészek Nagyváradon című kiállítás anyagát. Bakó Endre tanulmánya Horváth Imre és Bélteky László barátságát eleveníti fel, míg Fehér Imola a szatmárnémeti Hello, Dolly előadás műhelytitkaiba avat be a kultúra rovatban. Nyár – utazás – irodalom témában ír a Tandem rovatban Magyari Sára és Bökös Borbála. A társadalom rovatban Cseke Péter Tamás készített interjút Győrffy Gáborral, a BBTE újságírás szakáról (Merre tart a sajtószakma?), míg Mayer Ágota ír Francis Fukuyama A történelem vége és az utolsó ember című kötetéről. A Ketten egy páston rovat témája ezúttal a 30 éve elhunyt Székely János, akinek az életművét Boka László (Az önelemző költő-filozófus) és Papp Sándor Zsigmond (Tornyok árnyékában) közelíti meg. A kritika rovatban Szlopp Bernadette a PKE művészeti tanszékének kolozsvári kiállítását méltatja Tíz, tíz, tiszta víz címmel, míg Beretvás Gábor Neonparádé és szemfényvesztés címmel egy 2022-es Elvis című filmet, Baz Luhrmann rendezését. Az Előhívásban Kőrössi P. József Gulyás Miklóshoz fűződő emlékeit eleveníti fel.

MEGOSZTOM

Egy a négyhez

Jelentős erdélyi művészi kezdeményezéssel kapcsolatban olvasom az ötletgazda szavait: „szerencsére volt precedens román részről”. Azaz meg lehetett csinálni, támogatható volt. Mert ott virított, a magyar lehetőség előtt utat nyitva a precedens. Vajon tényleg szükséges-e ilyen szerencsés csillagállás itt a 21. század ötödén is túl ahhoz, hogy valaki valami értelmeset tegyen? Önmagában már (vagy még?) nem elégséges az, hogy egy remek ötletből kiinduló projektet jól előkészített, értékteremtő, tehetséges emberek csinálják stb. stb.? A lehetőség abban a pillanatban válik realitássá, ha többségi kollégák előzőleg letesznek valami hasonlót az asztalra? 

Nyilván ma ehhez közeli a realitás, de úgy gondoljuk, a hasonló anomáliákat mindig szóvá kell tenni, mindig ki kell mondani, hogy ez elfogadhatatlan, mert egész egyszerűen diszkriminatív. Ahogy megfordítani sem lenne szerencsés: minden életképes többségi kulturális kezdeményezés mellé kötelezően összeeszkábálni egy kisebbségit is. 

Azt ugyancsak néhány napja említette egy pedagógus szakember, megyei intézményi vezető, hogy az általuk is szervezett tantárgyversenyre arányában pontosan az egynegyede jut minisztériumi támogatásként, mint amennyit a hasonló román nyelvű verseny szervezői kapnak. Ráadásul utóbbiakkal a házigazda város is bőkezőbb mecénás, tegyük hozzá nem ugyanarról a városról van szó. Pedig a minisztériumi illetékesek nyilván ugyanonnan költenek ugyanarra. Tessék jókedvűen tudomásul venni, vannak egyformább diákok. Egy a négyhez arányban. Vagy inkább fogalmazzanak a szervezők örök optimistaként úgy: „szerencsére mi is kaptunk támogatást”? 

Nem, ne mondjuk, inkább merengjünk el annak az okán, hogy hatalmi tényezővé válva miért válik újra és újra illékonnyá az érdekvédelmi jelleg?

A szerk.

MEGOSZTOM

Újvárad, 2022 május

Májusi számával jelentkezik egy Könyvműhely melléklettel kiegészítve az Újvárad folyóirat. Tamás Dénes, Varga Melinda, Sokacz Anita és Nyirán Ferenc versei mellett Pámer Gábor és György Alida prózáit kínálja az irodalom rovat. Odüsszeusz szolilokviuma címmel a Dialog/Párbeszéd rovatban Traian Stef ír a román nyelvben elszaporodott kicsinyítő képzőkről. A Tandemben Albert Dénes újságíró és a rovatgazda Magyari Sára ír a sajtószabadságról – emberül. A Galéria rovatban Horváth-Kovács Szilárd interjúja mutatja be a szám képzőművészét, Benedek Leventét. A 80 éves Gálfalvi Györgyöt köszönti Markó Béla Gálfalvi-oximoronok című esszéje. Két beszélgetést kínál az interjú rovat: Sebestyén Aba színész-rendezőt Tasnádi-Sáhy Péter, míg Kertész Melinda újságírót Cseke Péter Tamás kérdezte. Simon Judit Woyczek magánya címmel a szatmári színtársulat Büchner-előadását méltatja, míg Hegyi Réka a kolozsváriak Oidipuszát, Andrei Șerban rendezését. Fehér Imola a Borostyán Produkciós Iroda Játszótársak című, a Kosztolányi házaspárról szóló előadását ajánlja. Németh Júlia recenziója a Vigasz és öröm című albumot mutatja be, Kiss András főorvos művészeti gyűjteményét. Képet, hangot, követ temettünk címmel a nemrég elhunyt Szkárosi Endre intermediális művészről ír az Előhívásban Kőrössi P. József.

A Könyvműhely mellékletben az Újvárad körkérdésére fogalmaz meg véleményt a romániai magyar könyvkiadás helyzetéről néhány érintett szakember: Gálfalvi Ágnes (Lector), Dávid Gyula (Polis), H. Szabó Gyula (Kriterion), Ifj. Király István (Mentor Könyvek), Burus Endre (Pro Print), Demeter László (Tortoma), Sarány István (Hargita Népe).

Az Újvárad kapható a jobb erdélyi könyvesboltokban, budapesti, nagyváradi és debreceni hírlapárusoknál, az Írók Boltjában, az ISBN könyves galériában, továbbá a holnap.ro online webshopban.

MEGOSZTOM

Újvárad, 2022 április

Idei negyedik számával jelentkezik az Újvárad irodalmi, művészeti folyóirat, melyben Ferdinandy György, Kerékgyártó István, Sós Timothy prózai művei mellett Márton Ágnes, Támba Renátó, Ady András, Kiss László és Sall László verseit olvashatják. Az esszé rovat Demény Péter Olvasó-veduta című írását hozza. 

Ujvárossy László Ki volt Butak András? című írása mutatja be a lapszám képzőművészét, a múlt év végén elhunyt kiváló grafikusművészt. A Tandem rovatban a romák világnapja apropóján ír a rovatgazda Magyari Sára, valamint Pásztor Rita kisebbségkutató. 

Cseke Péter Tamás többek között a román társadalom énképéről faggatja az ukrajnai események tükrében Péter László kolozsvári szociológust. Hasonló témában született Forgách Áron Világok harca című publicisztikája. 

A kultúra rovatban Költőkirály vagy mellékalak címmel Faludy György költészetéről ír Bakó Endre debreceni irodalomtörténész. Ugyanitt olvashatják Nem egészen konkrét barangolás Szőcs Géza költészetében és környékén André Ferenc a Kortárs klasszikusaink sorozatban. A Ketten egy páston rovatban Boka László és Papp Sándor Zsigmond a hetven éve elhunyt Molnár Ferenc életművét közelíti meg különböző szemszögből.

Simon Judit értékeli a kritika rovatban a nagyváradi román színház Koldusoperáját, míg Szilágyi Szilvia a Szénási Miklós – Heller Zsolt szerzőpáros Állítsuk meg az időt című prózakötetét méltatja. Sokarcúság, leplezés, feltárás címmel Béres Norbert elemzi Herczeg Ákos Visszatérés a nyelvbe című Ady-tanulmánykötetét. Újjászületés? című írása Beretvás Gábor a Hasadék című magyar filmet ajánlja.

Kőrössi P. József Előhívás rovata ezúttal Trifán László zenész, képzőművész alakját idézi meg A deszkagitár és a filmlemez csillogása címmel. 

A lapszám szerkesztőségi vezércikke a napokban elhunyt Szkárosi Endre költőt, performanszművészt búcsúztatja.

Az Újvárad áprilisi száma kapható a jobb erdélyi könyvesboltokban, továbbá az Írók Boltjában, az ISBN könyvüzlet és galériában, valamint nagyváradi, debreceni és budapesti újságárusoknál. A lapszám megrendelhető a holnap.ro könyváruházban és a Laptapir.hu oldalon.

MEGOSZTOM

Újvárad, 2022 március

Harmadik idei számával jelentkezik az Újvárad folyóirat. A szépirodalom rovat Szijj Ferenc, Molnár Zsolt és Vajna Ádám versei mellett Háy János, Kőrössi P. József és Lángh Júlia prózáját, valamint Tőzsér Árpád A sziklája az ő jószága című naplójegyzeteit kínálja. A Dialog/Párbeszéd rovatban Traian Ștef Mit tehettem volna című versét olvashatják, míg az esszé rovatban Lakatos-Fleisz Katalin Útközben című írását. Vécsi Nagy Zoltán ajánlja az olvasó figyelmébe az IttMást – romániai magyar képzőművészet 1975 és 1989 között című sepsiszentgyörgyi tárlat anyagát. A Kell-e még a helyesírás kérdésre keresi a választ a Tandem rovatban Cs. Nagy Lajos és Magyari Sára. Mayer Ágota a holokauszt oktatásának romániai nehézségeit foglalja össze. A média helyzetéről Cseke Péter Tamás beszélget az ismert román médiaszemélyiséggel, Mircea Tomaval, az interjú címe: „Az emberek jobban hisznek a Facebooknak, mint az újságoknak.”

A Kultúra rovatban Biró Árpád Levente a húsz éve alapított Nagyvárad Táncegyüttes „próbanaplóját” jegyezte le, míg Praznovszky Mihály Petőfi-jelek a Mikszáth-életműben című anyagával jelentkezik. „Több dolgok vannak…” a címe a Trialóg rovatban Tasnádi-Sáhy Péter újabb két színházi vezetővel, Imecs-Magdó Leventével és Köllő Csongorral folytatott párhuzamos interjújának.

A Kritika rovatban Simon Judit a Szigligeti Színház Dürrenmatt-előadását, Az öreg hölgy látogatását méltatja Testvérvárosunk, Güllen címmel. Ozsváth Zsuzsa Szavak, darabokban című írása Szkárosi Endre CD-melléklettel is ellátott Égzsák című munkáját méltatja, míg Codău Annamária Antal Balázs Súly és könnyűség című tanulmánykötetét elemzi. A filmkritikát Bozsódi-Nagy Orsolya jegyzi Vadnyugati psziho-kirakós vadnyugat nélkül címmel. Folytatódik Kőrössi P. József Előhívás-sorozata, ezúttal Kőszobrász és kősárkány címmel Pierre Székelyt ismerhetjük meg. A lapszám szerkesztőségi vezércikke a háború ellen emel szót Hет войне! címmel.

Az Újvárad kapható a jobb erdélyi könyvesboltokban, továbbá online formában a holnap.ro könyváruházban.

MEGOSZTOM

Újvárad 2022/2. tartalomajánló

Februári számával jelentkezik az Újvárad folyóirat. A szépirodalom rovat Markó Béla, Bartha László Zsolt, Szűcs Anna Emília, Aufmuth Lívia és Saitos Lajos versei mellett Pintea László és Imre Eszter prózáit kínálja. Mihók Tamás Punchiu című, bukaresti hangulatot idéző írásával jelentkezik a Dialog/Párbeszéd rovat, míg esszét Januári napfény címmel Lakatos-Fleisz Katalin közöl. A szám képzőművészével, Jakobovits Mártával két legutóbbi, sepsiszentgyörgyi és bukaresti kiállítása alkalmából készített interjút Szűcs László Egy élet nem elég egy keramikusnak címmel. A Tandem sorozatban a román nyelv elsajátításának kérdéskörét járja be Tódor Erika Mária és Magyari Sára. Írásuk címe: Anyanyelv – Apanyelv. Vagy mi a manó? Ugyanitt a rovatgazda búcsúztatja H. Varga Gyula nyelvészt, a rovat januári szerzőjét. 

A Kultúra rovatban Biró Árpád levente Lovassy Ceh Tamás drámaíróval beszélget A magam színházára az elengedés színházaként tekintek címmel. Az író országa című anyagában Forgács Áron sajátos műfajban mutatja be Esterházy Péter Az olvasó országa című könyvét. „Romániában nincs társadalmi párbeszéd, ezért nincs társadalmi béke sem” – vallja Cseke Péter Tamás interjújában Bogdan Hossu szakszervezeti vezető.

Új társszerzővel folytatódik a Ketten egy páston rovat, ez évben Boka László „vívópartnere” Papp Sándor Zsigmond lesz, első közös témájuk az év eleji könyves listák, rangsorok, összegzések. A Kritika rovatban Simon Judit értékeli Tompa Gábor újabb kolozsvári Hamlet-rendezését, Tisza Eleonóra elemzi Fenyő D. György Útikalauz a vershez című könyvét, Szamos Mariann pedig Halász Rita Mély levegőt című regényét. Tiszeker Dániel Nagykarácsony című tavalyi filmjét Beretvás Gábor recenzálja. Kőrössi P. József ezúttal egy festőművész emlékét hívja elő Fux Pál, útjelzőtáblák és háztetővárosok címmel.

Az Újvárad kapható nagyváradi, debreceni és budapesti újságárusoknál, jobb erdélyi és partiumi könyvesboltokban, valamint megvásárolható és előfizethető közvetlenül a kiadótól a holnap.ro oldalon.