MEGOSZTOM

Semlény Csukcsföldön*

Az igazi együttérzés mindig szótlan.
Jurij Ritheu

Menni fog az, fiam, mondja anyám, útnak úgy meneszt: te legyél
csukcsok közt az első bencés, ha már bencések közt első csukcs
nem lehetsz. Értem én a tréfát, anyám, rének erdejében a tűnésed.
Apám, lehet, értem gyilkos, vad nyomod, a Szovjetből hozott,
útravaló mondatod: spóra et labora. Dacból fogom értelmét föl

a szónak. Amikor rájövök, melyik nap mikortájt bolond az órád,
imádkozom és dolgozom azon, hogy végezte előtt susmogjam
el: én istenem, jó istenem, lecsukcsódik már a szemem. Anyám,
fejeden bal szemem legyen autonóm terület, apám, gombafejű
nőm, nőtestű gombám, jobb fülemben zsírod legyen az. Hármónk

tarkószőreiről felkeltünkre higgye el az Úr, hogy szövedéke olyan,
mint amilyennek az élők és holtak rejtett gyökérhálózatát szedte,
vette, teremtette. Utolsó spórám, amíg alszom, vigyázz reám!
Vigyázz kedves szüleimre, meg az én Semlényeimre, tudjuk meg,
nő-e nagyobbra az inuit menny. Szüleim egyik menye orosz.

Ágomat egy lóért, legyen vége a háborúnak. Vadatűz-szünetet
kössön a termő és a test, hogy mikor állni újra fel kell, ne sír-, de
halomra csókolhassuk egymást reggel. Holnap sem lesz növény
a gomba, holnap sem lesz állat, legyen könnyű feldolgozni ezt.
Mondatot a jó szó, akár kés a fókazsírt, szeletelje. Csukcsföldijeim,

bencéseim, s Semlényeim ti mind, jó tudni tőletek, hogy a szelet
is az Úr elli. S hogy minden haló öröktől fogva szaporodni való.


*„Csukcsföld vagy a Csukcs Autonóm Körzet az Oroszországi Föderáció tagja. Oroszország északkeleti részét foglalja el, területe közel nyolcszor akkora, mint Magyarországé. Határos délnyugaton a Magadani területtel, délen a Kamcsatkai határterülettel, nyugaton és északnyugaton Jakutfölddel. Keleten a Bering-szoros választja el Alaszkától.” (Wikipédia)

Vass Tibor (1968, Miskolc) költő, képzőművész, a Spanyolnátha művészeti folyóirat alapító főszerkesztője. Hernádkakon és Berekfürdőn él. Legutóbbi kötete: Mondanom sem kell: húsz év Berekfürdő (versek, Spanyolnátha-Bereki Irodalmi Társaság, 2023).

MEGOSZTOM

Majd elveszlem ismét valahogy

                                                                                A halhatatlanság az, hogy én hiába halok 
                                                                               meg akár naponként is, hiába temetem el 
                                                                                    magam, vagyok. Vagyok, sőt, ha egyre
                                                                                       kevesebbet írok, annál erősebben és 
                                                                                    fanatikusabban csinálom az irodalmat.
                                                                                                                                Ady Endre                                                                 
  
                                                                                                     Azután lassan átütött a kék.
                                                                                                                     Kinde Annamária                                                                                                                                                     
                                                                                                                                                           

 Majd Ady segít, 
 ha határottan kell megnevezzelek, majd segít a vér új városa.
  
 Légy úrrá rajtam, uram légy, új városom.
  
 Pedig nem 
 találom a neved még, 
 vér, 
 remélt leendő párosom. 
  
 Pedig nem
 hárítom felírni az olyat, párosom. Fel utána, 
 városom,
 ami jelenthet jelentős zavart, 
 álmodom. 
  
 Jelentős a zavar, de a zavar akkor jó, ha jelentős,
 a jelentősség meg akkor, ha zavaros. 
  
 Határozottan jól vagyunk tehát. 
 Majd Ady segít, megmondja a neved, 
 úgy mondja bele a naponkéntba, 
 úgy bele a hiábahalóságba,
 hogy amíg nem találom, leszel Mettína, 
 majd Ady segít, 
 majd segítesz, Mettína, ha vársz, véresem. 
 Nem kétkedem, 
  
 Adyval valahogy elleszünk. 
 Felesünk buktatókban, orrunk macskakövet ér, 
 macskakő éri orrunkat, írunk mint állat,
 az eső kék szitálatában éljük túl a vírus városálmát, 
 új várad álomvárományosát vesszük be 
 és te segítesz, Mettína, ha határozottan kell 
 megneveznem véred új váradosát. Mondjuk,
(tovább…)