Elképzelhető, hogy a 2022-es népszámláláson a romániai magyaroknak nem csak a száma, hanem a lakosságon belüli aránya is csökkenni fog, de nem azért, mert a népességfogyás jobban érinti a magyarokat, mint a románokat – véli Barna Gergő szociológus. Az RMDSZ népszámlálási kampányának koordinátorát a jövő évi összeírásról kérdeztük.
A koronavírus-járvány miatt a tervezett időponthoz képest egy éves csúszással, 2022-ben ismét népszámlálást tartanak Romániában. A korábbi összeírásokhoz képest a legfontosabb változás az, hogy a lakosságról nem csak kérdezőbiztosok segítségével gyűjtenek be adatokat, a kérdőívek online is kitölthetők. Változás az is, hogy az RMDSZ javaslatára módosított népszámlálási törvény értelmében a válaszadás magyar nyelven is történhet mind az önkitöltős kérdőív, mind a személyes lekérdezés esetében.
További újdonság, hogy a rezidens lakosság összeírása nem csak két hétig tart, mint 2011-ben, hanem négy hónapig, március 14-től július 17-ig, több szakaszban. A népszámlálás online kérdőíveit március 14-től május 15-ig lehet majd kitölteni, a válaszadás megvalósulhat számítógépen, táblagépen vagy akár okostelefonon is. Aki egyedül nem boldogul, kitöltheti az online kérdőívet az önkormányzatoknál létrehozandó összeíró pontokon, számlálóbiztosok segítségével.
A lakosság személyes lekérdezése május 16. és július 17. között zajlik, hagyományos módon, számlálóbiztosokkal, de nem papíralapú kérdőívekkel, hanem táblagépekkel. A számlálóbiztosok csak azokat keresik fel az otthonukban, akik a május 15-i határidőig nem töltötték ki az online kérdőívet. A húsz százaléknál nagyobb arányban magyarok lakta településeken a számlálóbiztosoknál lesz papíralapú, magyar nyelvű minta a kérdőívre.
A népszámlálás eredményei a közigazgatási törvény előírásai miatt a következő tíz évben a közösségi jogokat is befolyásolhatják, a kétnyelvű utcanévtáblák elhelyezésétől az anyanyelvi ügyintézésig, ezért az RMDSZ a romániai magyarok összeírását elősegítő tájékoztató kampányt is indított az összeírásról. A kampány koordinátora, Barna Gergő szociológus szerint az összeírásnak van egy szimbolikus tétje is: a közösség közérzetét is befolyásolja, hogy hivatalosan hány magyar él Romániában és hogyan alakul a romániai magyarság aránya. Ezek mellett nyilván van egy fontos gyakorlati haszna is: a népszámlálási adatok segítik az államot, az önkormányzatokat, a vállalkozásokat vagy akár a civil szervezeteket is a tervezésben.
Túl hosszú a jelenlegi kérdőív
Barna Gergőtől megtudtuk, a népszámlálás kapcsán vannak még tisztázatlan kérdések, a kérdőív és a válaszok kódolására használt etnikai jegyzék sem véglegesült még. Ehhez előbb a parlamentnek meg kell vitatnia a kérdőív lerövidítésére vonatkozó RMDSZ-es törvénymódosítási javaslatot, ami várhatóan még ebben az évben megtörténik. A szociológus elmondta, a kérdőív lerövidítésével felgyorsul a kitöltése is, ami növeli a válaszadók arányát, ezáltal akkurátusabbá válnak a népszámlálási adatok.
Jelenlegi formájában a kérdőív kitöltése átlagosan 26 percet vesz igénybe. Ez lehet részben a magyarázat arra, hogy a 2021 márciusában végzett próbanépszámláláson nagyon alacsony volt a válaszadási hajlandóság, az online önkitöltésen a megcélzott populáció 4 százaléka vett részt, személyes megkérdezéssel ezt az arányt 62 százalékra sikerült feltornászni. A 2011-es próbanépszámlálás 88 százalékos hatékonyságú volt, de akkor egyszerűbb kérdőívet használtak.
Az összeíráson való részvétel ugyan kötelező, de a szociológus szerint Románia rezidens lakosságának egy része így sem fogja kitölteni az online kérdőívet, és a kérdezőbiztosok sem tudják majd elérni őket. A népszámlálásból elsősorban azok a külföldön dolgozó vagy tanuló román állampolgárok maradhatnak ki, akik kevesebb mint 12 hónapja hagyták el az országot. Esetükben az Országos Statisztikai Intézet a különböző állami intézmények (többek között a lakosság-nyilvántartó hivatalok, nyugdíj- és betegbiztosító pénztárak, adóhatóságok) adatbázisaira hagyatkozik a népszámlálás első két szakaszában gyűjtött adatok 2023 elejére várható ellenőrzésekor. Nyilván az ezekben fellelhető adatok hiányosak, nem terjednek ki például a nemzetiségre, az anyanyelvre vagy a felekezetre.
Nagyon számít a válaszadási ráta
A 2011-es népszámláláskor 1,2 millió személy adatait emelték be a végső adatbázisba különböző állami regiszterekből. „Ők nem vettek részt a tíz évvel ezelőtti népszámláláson, de a statisztikai hivatal úgy ítélte meg a különböző állami nyilvántartásokra alapozva, hogy itt élnek az ország területén” – magyarázta a szociológus. Barna Gergő reményei szerint 2022-ben kevesebben maradnak ki az összeírásból, mint tíz éve, mert a népszámlálás nem 12 napot, hanem négy hónapot tart, emellett az önkitöltős kérdőív is lehetőséget ad a válaszadásra. A szociológus azt is reméli, kevés magyar marad ki a népszámlálásból. Úgy kalkulál, hogy ha 85-90 százalék alatt marad a válaszadási ráta, akkor a hivatalos adatok szerint a Romániában élő magyarok száma nem fogja majd elérni az egymilliót.
A közösség hivatalos létszámát csökkentheti az is, hogy nem vallják magukat magyarnak azok, akik bizonytalanok az etnikumukban. Ez főként a szórványban vagy vegyes házasságban élőkre érvényes. Ugyanakkor jelentős a száma azoknak a romáknak is, akik 2011-ban magyarnak vallották magukat, de kérdés, hogy ez jövőre is így történik-e majd. Optimizmusra ad ugyanakkor okot, hogy az online kérdőívet nem csak a külföldön élő románok, hanem a magyarok közül is sokan kitölthetik. Utóbbiak számbavételére a 2011-es népszámláláskor nem volt lehetőség.
A maghiar, a secui és az ungur
Az összeírt személyek etnikumát önbevallás alapján rögzíti a statisztikai intézet, de a 2011-es népszámlálástól eltérően nem nyílt, hanem zárt kérdés alapján. Vagyis kérdőívben lesz egy legördülő lista, amiből a válaszadó vagy a kérdezőbiztos kiválasztja az etnikumot. Tíz évvel ezelőtt a kérdezőbiztos kézírással írta be a választ, ezt pedig utólag kódolták.
Barna Gergő szerint még nem tudni, hogy a lehetséges válaszok közé bekerül-e a magyar mellé a székely etnikum is, ez ugyanis az úgynevezett etnikai nomenklátortól függ majd, amit a kormánynak kell a következő hetekben jóváhagynia. Emlékeztetett arra, hogy az etnikumra vonatkozó adatok esetében két kategorizálási szintet alkalmaznak a statisztikusok: a nemzetiségek képezik a fő kategóriákat, amelyeknek egyenként vannak alárendelt kategóriái is. Így például a székely a magyar nemzetiségnek alárendelt kategóriája.
Mindenesetre a 2022-es összeírást előkészítő próbanépszámláláson használt nomenklátorban csak az alárendelt kategóriák jelentek meg. „A lehetséges válaszok között szerepelt a maghiar, a secui és az ungur is. Azért problémás ezeknek az alárendelt kategóriáknak a megjelenítése a kérdőívben, mert a statisztikai intézet az adatok feldolgozásakor önálló etnikumként kezelheti azt az alkategóriát, amelyet egy népesebb csoport jelöl meg a válaszában. Tehát a végső statisztikai adatokban a magyar mellett megjelenhet önálló etnikumként a székely is” – magyarázta. Hozzátette, a későbbiekben kizárólag a statisztikai intézeten múlik majd, hogyan kezeli az etnikumok kategóriáit az eredmények publikálásakor.
Csökkenhet a magyarok aránya
A szociológus szerint elképzelhető, hogy a 2022-es összeíráskor a romániai magyaroknak nem csak a száma, hanem a lakosságon belüli aránya is csökkenni fog, de nem azért, mert a népességfogyás jobban érinti a magyarokat, mint a románokat. A magyarázat az, hogy Románia népessége csökken ugyan, de a statisztikai adatok szerint az ország rezidens lakosai közül 700-800 ezer fő nem romániai születésű, és egy részük román etnikumúként fog megjelenni a népszámlálási adatokban. A legtöbbjük Moldovai Köztársaságból származó, de román állampolgárságú személy, és azt nem tudni, hogy közülük hányan tartózkodnak ténylegesen Románia területén.
Egy másik népes csoport a külföldön született gyerekeké, akiknek az édesanyját Románia rezidens lakosaként tartják számon, és akik a román etnikumúként nyilvántartott személyek számát gyarapíthatják. „Én úgy ítélem meg, hogy a nem Romániában született, de állandó romániai lakhellyel rendelkező személyek kategóriájában alulreprezentáltak a magyarok. Ezért gondolom úgy, hogy a népszámláskor a magyarok lakosságon belüli aránya 2011-hez képest csökkeni fog. Persze sok függ az összeírás hatékonyságától is, mivel, ha a magyar lakosság fontosnak érzi a népszámlálást, és nagyobb arányban vesz részt a kitöltésben, lehet ezen az arányon változtatni” – mondta Barna Gergő.
A 2011-es népszámlálás fontosabb adatai
A legutóbbi, 2011-es népszámláláson Románia állandó lakossága 20,1 millió fő volt. Az etnikumukról nyilatkozók körében a romániai magyar lakosság lélekszáma 1 227 623 fő volt, ami a teljes romániai lakosság 6,5 százalékának felelt meg. A nepszamlalas.ro oldal szerint a magyarok száma a valóságban nagyobb, mintegy 1,28 millió lehetett. Ennek oka, hogy az összeírás csupán 94 százalékos hatékonyságú volt, sok ezer magyar egyszerűen nem töltötte ki a kérdőívet.
A tíz évvel ezelőtt és az azt megelőző, 2002-es népszámlálás között a romániai magyar lakosság hivatalos lélekszáma mintegy 150 ezer fővel csökkent, az aránya viszont alig változott. Romániában 6,6-ról 6,5 százalékra, Erdélyben 19,6-ról 19,0 százalékra csökkent, ami statisztikai szempontból nem számottevő. A székelyföldi és a partiumi tömbterületen pedig még a legszigorúbb számítás szerint is megmaradt a magyarság korábbi aránya (87, illetve 49 százalék).
Egy évtizede Románia 3181 közigazgatási egységéből 1208-ban élt legalább 3 magyar, míg 197 olyan települést (20 várost és 177 községet) számoltak össze, ahol a magyarok voltak többségben. Összesen 324 településen haladta meg a magyarok aránya a 20 százalékot.
2011-ben már nem „Erdély fővárosában”, vagyis Kolozsváron, hanem „Székelyföld fővárosában”, Marosvásárhelyen élt a legtöbb magyar. Partiumban Nagykároly volt a legnagyobb magyar többségű város, mert Szatmárnémeti ugyan nagyobb lélekszámú, de nem magyar többségű. Hargita megyében Csíkszereda volt a legnépesebb, Székelyudvarhely pedig a legtöbb magyarnak otthont adó város.
A legutóbbi népszámlálás szerint több mint 1 millió hívő vallotta magát katolikusnak: 871 ezren római katolikusnak, 151 ezren pedig görögkatolikusnak. A legnépesebb katolikus többségű település Csíkszereda volt. Érdekesség, hogy az erdélyi római katolikus érsekség székhelyéül szolgáló Gyulafehérvár lakosságának mindössze 1,9 százaléka volt római katolikus.
Egy évtizede 601 ezer személy vallotta magát reformátusnak az országban. A legnépesebb református közösségek Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Nagyváradon éltek, ám ezeken a településeken is kisebbségben voltak más felekezetekhez képest. Ahol a reformátusoké volt a legnagyobb felekezet, az Nagyszalonta. Itt a 18 ezres lakosság 48 százaléka vallotta magát reformátusnak.
A négy történelmi magyar egyház közül az unitárius a legkisebb. Romániai híveinek száma egy évtizede mintegy 58 ezer fő volt. A 2011-es népszámlálás idején a legtöbb unitárius Székelyudvarhelyen élt (4838 fő), ám a legnagyobb unitárius többségű település Siménfalva község volt, ahol a 3776 lakosból 2612-en vallották magukat unitáriusnak.
A tíz évvel ezelőtti népszámlálás eredményei szerint a magyar családoknál valamivel nagyobb volt a gyermekáldás, mint a románoknál. Egy magyar édesanya 40-44 éves korára átlagosan 1,64 gyermeket vállalt, míg egy román 1,58-at. Természetesen nem ez az egyetlen adat, amely befolyásolja a magyarság arányának alakulását. Ráadásul az sem biztos, hogy ez a gyermekvállalási különbség megmaradt az elmúlt évtizedben. A 2022-es népszámlálás ezekre a kérdésekre is választ ad majd.
Egy évtizede a lakosság 4,2 százaléka volt elvált. Arányát tekintve a dél-erdélyi iparvárosokban volt a legnagyobb a válások aránya: Resicabányán az emberek 6,9 százaléka, Petrozsényban és Vajdahunyadon pedig a 6,8 százalékuk volt elvált. A negatív rekorder azonban Déva, ahol a lakosság 7,6 százaléka bontotta föl a házasságát.
