Kárpát-medencei oktatásterminológiai adatbázis
A Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat[1] keretében 2024-ben kezdetét vevő terminológiai adatbázis alprojektje a Kárpát-medencei magyar nyelvhasználat különböző területeinek, különösen az oktatás terminológiai egységesítésére fókuszál. A munkálatokat az MTA támogatja a Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program keretében a Magyar terminológiastratégia című alprogramként[2] a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont irányításával. Az alprojekt célja egy olyan adatbázis kialakítása, amely összegyűjti és rendszerezi a különböző oktatási szakterületek magyar nyelvű terminusait, figyelembe véve a határon túli magyar nyelvváltozatok sajátosságait is. Az alprojekt további célja egy, kilenc nyelvű (magyar, horvát, német, román, szerb, szlovák, szlovén, ukrán és angol) oktatásterminológiai adatbázis létrehozása. A négy évre tervezett munkálat első évében a köznevelési aldomén, a második évben a felsőoktatási aldomén kidolgozása folyik összehangolt módszertani elvek szerint. Így a ciklus végére, amely 2027-re tervezett, várhatóan több ezer terminus lesz böngészhető 9 nyelven, illetve kb. 2400 országspecifikus terminussal fog bővülni az adattár, összesen 7 nyelven.
A Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat több országban működő szervezet, amely az egész Kárpát-medencére kiterjed, és határon túli magyar nyelvészeti kutatásokra specializálódik. A hálózat központjai különböző országokban találhatók, ahol jelentős magyar kisebbség él, és minden központ egyben felelős a helyi nyelvi kutatásokért és koordinációért: Szabó T. Attila Nyelvi Intézet (Románia/Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy); Gramma Nyelvi Iroda (Szlovákia/Somorja); Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont (Ukrajna/Beregszász); Imre Samu Nyelvi Intézet (Szlovákia/Alsóőr); Verbi Nyelvi Kutatóműhely (Szerbia/Szabadka); illetve Glotta Nyelvi Intézet (Horvátország/Eszék).
Az alprojektvezető, Szoták Szilvia a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat külhoni kutatóállomásainak elnökeit kérte fel régiós koordinátorként, ezt követően az ők feladatuk volt a projekttagok bevonása. Jelenleg nyolc ország 26 szakembere[3] dolgozik az alprojektben, így az egyszerre nemzeti és nemzetközi. Pontosan ezért a munkavégzés az online térben zajlik, rendszeresen gyűléseznek a projekttagok nagycsoportban és kiscsoportokban is, a régiókon belül, hiszen nagyon fontos a tagok közti kommunikáció és a feladatok megfelelő elosztása.
Kiindulási alapnak a köznevelés magyarországi törvény[4] terminusai szolgálnak. Az adatbázis kialakításánál a szakemberek a magyar nyelv regionális köznyelvi változatait is figyelembe veszik, így segítve elő a szaknyelv egységesítését az oktatási rendszeren belül. Az adatbázis lehetőséget nyújt oktatók, sajtó, kutatók és diákok számára, hogy hozzáférjenek a különböző szakterületek egységesített szókincséhez, ezáltal növelve a szaknyelv érthetőségét és használhatóságát. Így a projekt támogatja a magyar nyelvű oktatás szaknyelvének fejlesztését, hozzájárulva a magyar nyelv ápolásához és a nyelvi kompetenciák fejlesztéséhez, különösen a határon túli területeken.
Kiemelendő, hogy a készülő oktatásterminológiai adatbázis számos fontos funkciót lát el. Az alábbiakban felsoroljuk a hasznosíthatóságának néhány vonatkozását.
Az első fontos szerepe a szaknyelv egységesítése, hiszen az oktatási területekhez kapcsolódó kifejezések és fogalmak pontos meghatározását és egységesítését szolgálja, különösen a többnyelvű vagy regionális változatokkal rendelkező közösségekben. Ez segít a félreértések elkerülésében és egységesítő funkciója lehet a különböző oktatási szaknyelvváltozatok között. A gyakorlatban számos kihívást rejt ez a feladat, hiszen a terminusok jelentése régiónként eltérhet, például a gimnázium jelentése Magyarországon a középiskolát fedi le (9-12. osztály), amíg az erdélyi sajtónyelvben az általános iskola felső szintjének (5-8. osztály) a megnevezésére is használják.
Az oktatási anyagok minőségének javítása is elérhető, ha az oktatók jobban megérthetik és megfelelően használhatják a terminológiát, ezáltal pontosabb és minőségibb tananyagokat készíthetnek, ami hozzájárul a diákok hatékonyabb tanulásához.
Mindez közvetve hozzájárul a kulturális és nyelvi identitás megőrzéséhez, mivel az anyanyelv szakmai használatát támogatja, annak megőrzését és fejlesztését. Ez különösen a kisebbségi magyar közösségek esetében rendkívül fontos. Az egységes szaknyelv kialakítása és terjesztése pedig hozzájárul a magyar szaknyelv tudatosabb, szakszerűbb használatához.
Mindemellett az oktatásterminológiai adatbázisban a régióspecifikus nyelvi adatok(pl. elméleti líceum, szaklíceum, posztliceális képzés)szerepeltetése több szempontból is kulcsfontosságú. A különböző régiókban (a Kárpát-medence különböző magyar nyelvterületein) eltérő nyelvi változatok alakultak ki, amelyek kulturálisan és történelmileg fontosak. Továbbá a régióspecifikus nyelvi adatok lehetővé teszik, hogy az adott területen használt kifejezések jobban illeszkedjenek a helyi oktatási rendszerhez. A különböző országokban vagy régiókban eltérő lehet az oktatási rendszer, tananyag és jogi környezet, ezért fontos, hogy az adatbázis tartalmazza a helyi sajátosságokat is, így a tanárok, diákok és szakemberek kölcsönösen megismerhetik a regionális szinten használt oktatási kifejezéseket. Tehát a régióspecifikus nyelvi adatok szerepeltetése biztosítja, hogy az adatbázis valósághűen tükrözze a különböző területeken élő magyar közösségek nyelvhasználatát, ezáltal jobban megfeleljen az oktatási, kulturális és nyelvi szükségleteknek.
Az adatbázis egy online platform formájában lesz elérhető, ahol a felhasználók (sajtó, tanárok, diákok, szakemberek) könnyen kereshetnek a terminusok között nyelvek szerint. Az online felület általában keresőmezővel rendelkezik, ahol egy adott kifejezésre vagy témakörre lehet rákeresni.
Az adatbázis általában nem csak a terminusok pontos meghatározásait tartalmazza, hanem kontextuális példákat is ad. Ez különösen hasznos lehet a tanárok számára, akik látni szeretnék, hogyan alkalmazható egy kifejezés egy adott kontextusban. A korpusz várhatóan hasznosítható lesz a terminológiai összehasonlító kutatásokban, a fogalomkörök szerinti terminuskeresésben, a szaknyelvi kérdések tisztázásában vagy az adatai révén akár a nyelvhasználati problémák tudatosításában.
Összegzésként elmondható, hogy az építés alatt álló oktatásterminológiai adatbázis egy könnyen hozzáférhető, digitális eszköz lesz, amely az oktatásban és a sajtóban résztvevők számára nyújt támogatást a megfelelő szaknyelv alkalmazásában, valamint közvetve a nyelv és oktatás minőségének javításában.
Domokos Boglárka Orsolya (1999, Jód–Ratosnya) a kolozsvári Hungarológia Doktori Iskola doktorandusza, a BBTE Bölcsészettudományi Karának referense, a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat munkatársa.
[1] Internetes hozzáférés: https://termini.nytud.hu/
[2] (TMNP2023-1/2023.)
[3] Az oktatásterminológiai alprojekt vezetője Szoták Szilvia. A projekt terminológus szakértője Tamás Dóra Mária. Az alprojektben résztvevői, Ausztria: Sági Zsuzsanna, Tóth Mária, Szoták Szilvia; Horvátország: Lehocki-Samardžić Ana, Csapó Nándor, Sonja Đelatović; Románia: Benő Attila, Sófalvi Krisztina, Magyari Sára, Domokos Boglárka Orsolya, Péntek János, Zsemlyei Borbála; Szerbia: Vukov Raffai Éva, Rajsli Emese, Dudás Éva; Szlovákia: Dančo Jakab Veronika, Zilahi Éva; Szlovénia: Kolláth Anna, Gróf Annamária, Borut Šantak, Gaál Péter; Ukrajna: Csernicskó István, Hires László Kornélia, Váradi Krisztián, Lengyel György.
[4] Internetes elérhetőség: https://njt.hu/jogszabaly/2011-190-00-00.77
